Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

136 II. 1487/34—2266/34. nám, ha a picikémet itt hagynám"... Az alperesnek, szerinte is az 1928. évtől számítandólag fennállott, tehát az alperes nagykorúsága idején is megerősített eljegyzés tényén túl a felperesnővel szemben tanúsított magatartása és mulasztása a felperesnő személyiségi jogát védő jogszabályok oly mérvű megsértésének tekintendők, amelyekért kártérítéssel tartozik... A felperesnő falusi földműves szülők gyermeke, akinek még 3 testvére van. A családnak van egy zsúpfedeles háza és 5—6 hold ingatlana, amelynek V\ része a felperesnő tulajdona, terhelve anyjának özvegyi haszonélvezeti jogával. A felperesnő varrónő és ezt a foglalkozását az anyja házánál folytatja... Az alperes csendőrőrmester, természetbeni lakásán kívül ezidőszerint havi 158 P fizetést élvez, van egy falusi háza 2.000— P értékben. (A felek között nem volt nemi viszony! Szerk.) 1487/34. — Elutasítás. — ... A felperesnő, amidőn a férjével 1899. évi március hó 8-án megkötött házasságát egyéni vágyakozásból az alperessel leendő házasságkötés okából felbontani kívánta, a házasság erkölcsi tartalmát súlyosan megsértette ... A házasságból már 2 gyermek származott volt, amidőn a felperesnő az alperessel, huszárszázados, megismerkedett, aki neki udvarolni kezdett és végül rávette, hogy férjétől váljon el, ígérve, hogy őt nőül fogja venni... Felperesnő ezekre tekintettel 1909. évi június hó 26-án külön ment lakni és beleegyezett, hogy házassága az ő hibájából és vétkessé nyilvánítása mellett felbonttassék. A házassági kötelék felbontását követően az alperes a felperesnőt el is jegyezte, azonban a felperesnő azon alperesi magatartás folytán, hogy hajlandó ugyan a felperesnőt nőül venni, azonban vele együtt élni nem fog és a következő napon a házassági kötelék felbontása iránt a pert meg fogja indítani, jogos önérzettel léphetett viszsza az eljegyzéstől. Azonban a felperesnő keresetét nem az eljegyzéstől való visszalépésre okot adó alperesi magatartásra és ekként nem a H. T. 3. §-ra alapította, hanem az alperesnek ama jogellenes magatartására, hogy a felperesnőt kiragadta abból a családi életből, amely egész jövőjét biztosította és belerántotta a megélhetés nélkül való nyomorúságba, tönkre tette egész életét... Azonban a már megkötött házasságban élő nő erkölcsi sérelmét az elcsábítás tekintetében érintetlen leány erkölcsi védelmével azonos elbírálás alá vonni nem lehet. A Kúria a nők társadalmi helyzetében még a mai életviszonyok által nyújtott elhelyezkedési lehetőségek mellett is a lehető jogvédelmet kifejleszteni törekszik, azonban házasságjogunk erkölcsi alapfelfogásával szemben a felperesnő által jelzett irányban törvényrontó gyakorlatot nem kezdeményezhet... Abban a jogrendszerben, ahol a házasságtörő köteles az elcsábított nőt elvenni, a kártérítés indokolt, ha a férfi saját cselekményének becsületbeli következményeit nem vonja le, de a magyar házassági jog rendszerében ily kártérítésnek helye azért sem lehet, mert ellenkezésbe jutna a házasságkötés messze menően biztosított szabadságával... 2266/34. — Marasztalás. - 1.100— P. ... Alperes az 1921. év január hó 1-től négy hónapig, majd 1922. évi július havától ötvenkét hónapig kapott a felperesnőtől lakást és teljes ellátást... Az alperes mint a felperesnő fiának a barátja került egy éjjel a felperesnő lakására azzal a kijelentéssel, hogy anyja kiutasította, a fivérei nem támogatják őt, öngyilkos lesz, ha a felperesnő be nem fogadja... Az alperes utóbb a felperesnő leányát, 1926. évi október hó 14-én feleségül vette, de már 1926. évi november hó 20-án a házassági életközösség megszakadt és a bíróság a házasságot felbontotta... A házasság megkötését jegyesség előzte meg és ennek kezdő pontjául a fellebbezési bíróság az 1923. év őszét állapította meg... Alperesnek azonban a felperesnő által is tudottan 1924. évi május hó előtt egy Anna nevű leány volt a jegyese. Ebből önként következik, hogy a felperesnő leányát sem a felperesnő, sem pedig családja ezt az időpontot megelőzően az alperes menyasszonyának nem tekinthette s az alperesnek a felperesnő leá-