Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

Í34 II. 4455/53. dók voltak még anyagi kötelezettségeket is vállani, mert ellenkező esetben, az immár 5 év óta tartó bizonytalan helyzet megszüntetése céljából a felperesnőt tovább fogják taníttatni, hogy oly oklevelet szerezhessen, amellyel minden eshetőséggel szemben jövőjét biztosíthassák... Az alperes erre megírta levélben, hogy az esküvőt nem tarthatja még meg, mert helyettes tanári állása még nem végleges. Az eljegyzés a H. T. rendelkezései szerint a házasság megkötésére vonatkozó kölcsönös ígéret, amely ennél a természeténél fogva nemcsak jogi, de erkölcsi tartalmú is. Ebből folyóan a jegyesek egymással szemben a jegyesség tartama alatt a jegyességre való tekintettel mindent niegtenni kötelesek, amit az eset körülményei és a méltányosság megkívánnak. Erre figyelemmel felperesnő testvéreinek kívánságával szemben felhozhatta az alperes azt az álláspontját, hogy a házasság megkötését még korainak tartja, mert állása még nem végleges és azt el is veszítheti, ha nősülése miatt a felügyelői állásáról, mely az intézetben való bennlakással volt egybekötve, lemond. A fenntebb felhozottaknál fogva azonban nem tarthatta jogosulatlannak felperesnő testvéreinek azt a kívánságát, hogy az esküvő meg nem tartása esetében a felperesnőt tovább taníttassák és ebből a célból a leckekönyv visszaküldését kérik. Az ellentétek méltányos kiegyenlítése az alperes részéről csak úgy történhetett volna meg, ha az alperes az esküvő megtartására halasztást kér ugyan, de nem ellenzi, hogy a felperesnő jövője másként is biztosíttassék, még akkor is, ha ki is köttetett, hogy a felperesnő tanulmányait nem fogja folytatni... A felperesnő testvérei levelének tartalma ennélfogva nem jogosította fel az alperest arra, hogy az eljegyzést felbontsa... Nincs ezért jelentősége annak, hogy a levél vétele után több hónappal a felperesnő az alpereshez sértő tartalmú levelet intézett... Alperes a felperes testvérénél 7 hónapig ellátásban részesült... (700.— P). A felperesnő testvére a felperesnő részére kiházasítási tárgyakat vásárolt, amelyek ma is a felperesnő testvére birtokában vannak, azokat kivéve, melyeket a felperesnő már felhasznált ... A felperesnő testvére a kiházasítási ingók értéke felének a megtérítését kérte az alperestől azon az alapon, hogy az ingók értéke az idő folyamán a felére csökkent... A fellebbezési bíróság e címen a felperesnő testvére részére 900.— P-t ítélt meg. Ez a döntés azonban az anyagi jog ellenére történt. A felperesnő testvére ugyanis keresetének alapjául azt a tényt hozta fel, hogy az alperes jogosulatlanul lépett vissza az eljegyzéstől. Az eljegyzés alaptalan felbontására alapított keresettel azonban a H. T. 3. §-a értelmében kártérítés címén mint a legmagasabb összeget a kiadások megtérítését lehet követelni. Értékcsökkenés címén a megjelölt alapon kártérítést nem lehet igényelni... A felperes testvérét erre vonatkozó keresetével tehát el kellett utasítani... Azzal a tényével, hogy a felperesnőt tanulmányai folytatásától eltiltotta, az alperes felelősséget vállalt a felperesnőt érhető azért a kárért, amely abból keletkezett, hogy a felperesnő a megkezdett tanulmányokat nem folytathatta és azokat kellő időben be nem fejezhette... A felperesnőt az alperes eljárása folytán az a kár érte, hogy tanulmányai befejezésének az eltolódása miatt a felperesnőnek a szellemi pályán való elhelyezkedése a közismert gazdasági viszonyok között igen nagy nehézségekbe ütközik. (5.000.— P) ... 4455/53. — Marasztalás és közbenszóló ítélet. — A felperesnő a H. T. 3. §-ára alapított kártérítési igényén felül az eljegyzéstől való viszszalépéssel kapcsolatos erkölcsi (nem vagyoni) kárt is érvényesített. Ide vonatkozóan a bírói gyakorlat a H. T. 3. §-ban foglalt jogszabályt a törvény indokolásával összhangban azzal egészítette ki, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes az általános magánjog szabályai szerint felelősségre vonható azért a kárért, amelyet másfk jegyesének a házassági ígérettel kapcsolatos egyéb cselekményével vagy mulasztásával okozott... A peres felek között nem volt vitás, hogy közöttük az eljegyzés megtörtént, de mig a felperesnő előadása szerint az alperes még az 1926. évben házasságot ígért neki, addig az alperes