Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

8 A munkáslánynak, kinek balesete folytán a gép haját fejbőrével együtt lerántotta, a keresetképesség csökkenésén felül ezért a feltűnő eltorzításért külön kártérítés jár. (5657—1912; 538. E. H. 1912. december 11.). Ez elvi állásfoglalások nyilvánvalóvá teszik, hogy a m. kir. Kúria a személyiségi jog magánjogi védelmét — a nem vagyoni kár megítélése által jogszabállyá fejlesztette.12 A nem vagyoni kárt a Kúria a fenti állásfoglalásában erkölcsi kárnak minősíti, jóllehet a sértett erkölcse sértve nem volt. A jellegzetes erkölcsi kár akkor jelentkezett fogalmilag is helyesen, amikor a bírói gyakorlat büntetendő cselekmény fennforgása nélkül a nő erkölcsi integritását sértő magánjogi vétség alapján állapította meg a nem vagyoni kárt. Ez a nő nemi erkölcse ellen irányuló vétkes magatartásában jelentkezett, amidőn a házasságon kívüli nemi érintkezésre való reábírás házasság ígéretével történt.13 A m. kir. Kúria az erkölcsi kártérítés jogalapját ekként formulázta meg: „Ha a férfi egy tapasztalatlan leányt házassági ígérettel vesz reá arra, hogy vele nemileg közösüljön, úgy ez a nő erkölcsi épsége ellen elkövetett jogellenes és szándékos cselekedet kártérítésre kötelez akkor is, ha egyébként bűncselekmény jelensége fenn nem forog." „Az, hogy a nő a közösülésbe beleegyezett, nem szünteti meg a férfi cselekedetének jogellenes voltát, mert a férfi a nő beleegyezését éppen a házassági Ígérettel létesített bizalmas viszony kihasználásával teremtette meg". (491—1923). Ezzel a m. kir. Kúria a magánjogi csábítás létrejöttének tényalapját (tényálladéki elemét) szabatosan körülírta és ekként az erkölcsi kár megítélését a nő erkölcsi épségének megsértésével közvetlen kapcsolatba hozta. A további árnyalódások lényegökben ez alaptétel eseti formulázásai.14 12 Az élet elleni és testi bántalmakon kívül a képmásra, a névre, a szabadságra, a titoktartásra vonatkozó nem vagyoni kár megítélésének kifejlődésével e Bevezetésben nem foglalkozhatom. 13 Más ígéretekkel való reábirás jogi védelemben azért nem részesülhet, mert: volenti non fit injuria. A házasság Ígérete erkölcsi cél megvalósítására irányul. A pénz, vagyon stb. igérése ellenben erkölcstelen célt: a házasságon kívüli nemi érintkezést kívánja elérni. Ezért tévesnek tartom a Kúria 7424—1925. sz. határozatát (Mdt. XX. 6.), amely a szolgálati viszonyon fölül jelentékeny vagyoni juttatás kilátásba helyezését is megkívánná rábírási alapul. 14 A fenti tételben hiányzik a később annyira hangsúlyozott „tisztességes"-ség fogalma. A tapasztalatlanság fogalma később az élettapasztalatot érinti, mert a nemileg tapasztalt nemi vonatkozásban már erkölcsileg nem ép. Az erkölcsi épség tehát a tisztességesség fogalmát is magában rejti.