Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

9 A Kúria által megformulázott jogszabályhoz kapcsolódik a tényleges jegyesek nemi érintkezése is. Etekintetben az erkölcsi kár iránti perekben ügydöntő tényállítás valósága: a házassági igéret adva van. A házasság erkölcsi tartalmánál fogva a házasságon kívüli nemi érintkezés a jó erkölcsökbe ütközik. A jegyesek nemi érintkezése is — mint a jóerkölcsökbe ütköző — erkölcsi kárkövetelést szül, ha a házasság megkötése be nem következik.15 Kizárja azonban az erkölcsi kár iránti igény érvényesítését, ha a nő a nemi érintkezést akkor is fenntartotta, folytatta, amikor a férfi a házassági igéret beváltását már nem akarta teljesíteni. Ez a tétel általánosságban ekként szól: „Nem igényelhet erkölcsi kártérítést a házassági Ígérettel elcsábított nő abban az esetben, ha a csábítás után a szerelmi viszonyt komolynak és elhihetőnek jelentkező ok nélkül állandósította. (Kúria III. 5507—1934; 3288— 1935).16 A büntetendő cselekményen és a magánjogi csábításon kívül az erkölcsi kártérítés tényalapjául fogadta el a bírói gyakorlat: a függő helyzetnek nemi érintkezés céljából való kihasználását.17 Szerintem ma már túlhaladottnak kell tekinteni azt a fogalmi kört, hogy a nőnek az erkölcsi kár azért járna, mert „férjhezmenetele esélyeinek nagy mérvű csökkenésével jövő sorsának és existenciájának biztosítása jelentékenyen meg van nehezítve." Ez szerintem inkább az erkölcsi kár összegszerűségének a megbírálásánál lehet indok. A kár a nő „erkölcsi épségének a megsértése" miatt jár. 15 Itt rámutatok azokra a kiirtandó helyi népszokásokra, amelyek szerint a jegyes férfi az eljegyzés után már a lányos háznál hálhat. Sőt csúfságnak, megszégyenítőnek találják, ha a legény nem hál a jegyesnél. A mai városi életfelfogás szerint a jegyesek — kevés tiszteletreméltó kivételtől eltekintve — a nemi életet már a jegyesség alatt megkezdik. Az ilyenek házassága ritkán lesz tartós, mert hiányzik a házasság erkölcsi követelménye: az önfegyelem. A helyi népszokás kérdése más elbírálás alá esik. 16 A részletek ez alaptételhez igazodva a döntésekből igen szemlélhetően érzékelhetők. Idevonatkozólag utalok a német B. G. B. 1300. §-ára is: „Ha a feddhetetlen jegyes jegyesének az elhálást megengedte, az esetben, ha az 1298. vagy 1299. § előfeltételei fennforognak, erkölcsi kárt követelhet". 17 Ennél a kérdésnél a nagy nyilvánosság néma; a társadalom álszemérme folytán e súlyos társadalom-erkölcsi kérdés előtt szemet húny, pedig köztudomású, hogy a kereső nők, a gépírónők, a titkárnők egy része, ma a római háteirák szerepét tölti be. Megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között megváltozott helyzetükben a társadalmi erkölcs által nemi életökben nem engedik magokat befolyásoltatni. Ezért él ma sok kereső-lány a családon kívül. Az állam és az összes erkölcsi testületek nemzeterkölcsi szempontból nem szabadna, hogy a szabad-szeretkezést űző erkölcstelen nőket alkalmazzák. A házasságvédő egyesületek a parázsba nyúljanak bele s ne csak a kisebb szikrák fényvillanására figyeljenek, ha sikert akarnak elérni. Az egyetemeken és főiskolákon se szabadna ösztön-