Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

II. 3830/1915—5006/1918. 121 tétlen bekövetkezésére, bizonyos joglépéseket elmulasztott megtenni. Nevezetesen alperes rábeszélésének engedve, nem tett eleget a volt férje kérelmére kibocsátott bírói meghagyásnak s a bontó perben nem védekezett. Mindennek az lett a következménye a felperesnő előadása szerint, hogy az ó megélhetéséhez szükséges női tartástól elesett. Keresetének jogalapjául jelölte meg a felperesnő alperesnek azt a tényét is, hogy már előbb tett házassági ígéretét a felperesnő házasságának felbontása után megújította. A per adataival bizonyítva van, hogy az alperes házassági ígéretet tett a felperesnőnek és pedig úgy a felperesnő házasságának tartama alatt, mint annak felbontása után, azt azonban nem is állította a felperesnő, hogy az alperesnek a jegyese volt, ellenben kiemelte, miszerint keresete nincs vonatkozásban a H. T. 3. §-ával s azt erre a törvényszakaszra nem alapította. E kijelentés dacára a felperesnő keresete az 1894 : XXXI. t. c. rendelkezései alapján volt elbírálandó, mivel a keresetnek tulajdonképeni alapja az, hogy az alperes a tett házassági ígéretet be nem tartotta. Felperesnő azon az alapon, hogy házasságának tartalma alatt tett házassági ígéretét az alperes be nem tartotta, holott ő éppen ezen ígéret folytán nem tért vissza férjéhez s nem védekezett a bontóperben, a felperesnő kártérítést jogosan már azért sem követelhet, mert a törvényes házasságban élő nőnek tett házassági ígéret a jó erkölcsökbe ütközik s abból kötelezettség egyáltalában nem keletkezik. A házassági ígéret, ha az kölcsönös, jegy esi viszonyt állapít meg az ígérettevők között,... oly rendelkezést azonban a H. T. nem tartalmaz, hogy egyoldalúan tett, tehát jegyesi viszonyt meg nem állapító házassági ígéret teljesítésének az elmulasztása kártérítési kötelezettséget vonna maga után. Eszerint a felperesnő azon az alapon sem igényelhet kártérítést az alperestől, hogy az alperes a felperesnő házasságának felbontása után tett házassági ígéretét meg nem tartotta és pedig annál kevésbbé, mert a felperesnő nem azért esett el a női tartásdíjtól, mivel alperes a házasság felbontása után neki tett házassági ígéretét teljesíteni elmulasztotta s vitatott kárát tulajdonképpen nem a házasságának felbontása után, hanem annak tartama alatt tett házassági ígéret megszegéséből származtatja ... 3830/1915. — Elutasítás. — Felperesnő keresete azon alapszik, hogy az alperes vele kötött jegyességét jogos ok nélkül felbontotta és ezzel a cselekedetével a felperesnőt az újabb férjhezmenés lehetőségétől megfosztotta, minélfogva az alperes a férjhezmenés lehetőségének általa jogos ok nélkül előidézett elmaradásáért pénzbeli egyenértékét tartozik kártérítésül megfizetni... Az alsóbíróságok ezt a keresetet helyesen utasították el. mert a jegyességnek jogos ok nélkül való felbontása az 1894 : XXX. t.c. 3. §-ában megállapított mértéken túlmenő kártérítésre akkor kötelez, ha a jogosulatlan felbontás az idézett 3. s'-ban meghatározott mértéket meghaladó vagyoni kárt valóban előidézett. Ellenben valamely jövőben bekövetkezhető eshetőség folytán a jelenben előállható erkölcsi kár vagyoni ellenértékének megítélésére hiányzik a tételes törvényben gyökeredző jogalap és pedig annál is inkább, mert az 1894 : XXXI. t. c. 3. §-ból vont joghasonlatosság is csak ebben a §-ban meghatározott mértéken túlmenő és az ok nélkül való felbontással okozott vagyoni kár megtérítésére nyújt jogi lehetőséget .... 5006/1918. — Felperes keresete folvtán Marasztalás, alperesek viszonkeresete folytán Elutasítás és Feloldás. — ... A fellebbezési bíróság úgy találta, hogy a felperes részbizonyítékot szolgáltatott amaz állítása mellett, hogy a felperes az elsőbíróság ítéletének rendelkező részében felsorolt ingóságokat ideiglenes megőrzés végett adta át az alpereseknek és nem állapított meg olyan tényeket, amelyekből arra lehetne következtetés levonható, hogy a felperes a kérdéses tárgyakat ajándékba adta a II. rendű alperesnőnek, ennélfogva a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felperest mint bizonyító