Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

122 II. 85/1920—4319/1920. felett vallomására megeskette... Alperesek viszonkereseti követelésüket arra alapították, hogy a felperes a II. r. alperesnőnek tett házassági ígérete folytán a kötendő házasság reményében és céljából látták el mint vendéget házuknál és ezáltal felperes nekik 520.— korona kiadást okozott. Ez a kereseti követelés kétségtelenül a H. T. 3. §-a rendelkezésén alapulván, a fellebbezési bíróság ezt a H. T. 5. §-a alapján az anyagi jogszabály helyes alkalmazásával mondotta ki elévültnek... A viszonkereset II. tétele alatt 2600.— kor. és III. tétele alatt 4000.— kor. követelését a II. r. alperesnő arra alapította, hogy a felperes a házassági ígérettel rábírta arra, hogy addigi elárusítónői minőségben folytatott kereső foglalkozásával hagyjon fel, továbbá, hogy a házassági ígérettel a felperes őt teljesen magának kötötte le s ily módon a férjhezmenetelben meggátolta, miáltal neki a jelzett összegű tényleges, illetve erkölcsi kárt okozta. Ezek szerint a II. r. alperesnőnek eme követelései nem a H. T. 3. §-a, hanem az általános magánjogi szabályokon alapulnak, amelyekre nézve a H. T. 5. §-ában meghatározott rövidebb elévülési határidő nem alkalmazható ... Minthogy pedig a fellebbezési bíróság a kérdéses követelések érdemi elbírálásába elfoglalt téves jogi álláspontjánál fogva nem bocsátkozott, ... feloldás. 85/1920. — Marasztalás ugyanazon felek között, mint a fenti 5006/1918. sz. perben, a feloldás folytán. — A H. T. 3. és 5. §§-ainak rendelkezései nem zárják ki azt, hogy a házassági ígéretet be nem váltó, illetőleg az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett féltől a másik fél az általános magánjogi szabályok alapján kártérítést és elégtételt követelhessen a 3. §-ban nem említett, de az alapos ok nélkül való visszalépésből keletkező más jogcímen, vagyis nem zárja ki ezt a követelési jogot a házassági ígéretet megszegő félnek a házassági ígérettel kapcsolatban olyan cselekménye vagy viselkedése, amelyek által a vétlen fél kárt vagy nyilvánvaló joghátrányt szenvedett... a felperes a II. r. alperesnőt, mint jegyesét arra bírta rá, hogy 1914. évi július hó elsejével kereső foglalkozásával, mint büffé lány hagyjon fel, ami által a II. r. alperesnő ugyanazon év végéig az összeg szerint vitássá nem tett 2040.— kor. jövedelemtől esett el. Ezt az összeget, mint tényleges kárt a fellebbezési bíróság jogszerűen ítélte meg a II. r. alperesnőnek ... Megállapította továbbá a fellebbezési bíróság, hogy az eljegyzésnek a felperes részéről jogos ok nélkül történt felbontása a II. r. alperesnő kedélyére súlyosan hatott s ebből is nehézségek származhatnak a II. r. alperesnőre egy jövendő házasság megkötésénél, helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy a felperes jogellenes eljárásával előidézett eme joghátrányért a II. r. alperesnőnek elégtétellel tartozik. A fellebbezési bíróság által e címen a II. r. alperesnő részére megállapított 2000.— Kor.-t a Kúria megfelelőnek találta. 4319/1920. — Feloldás. — ... A fellebbezési bíróság megsértette a H. T. 3. §-ban foglalt jogszabályt akkor, amikor alapos ok hiánya dacára az alperes kártérítési kötelezettségét meg nem állapította... alperes rövid időre az 1917. év karácsony másod napján történt eljegyzés után tudomásul vette, hogy jegyesének atyja, a felperes, kétes hirű házakból szerzi jövedelmét... és alperes ezen tudomásulvétel dacára jegyesével, a felperes leányával, a jegyességet fenntartotta, a felperes házát minden megszakítás nélkül tovább is látogatta és jegyesével a tudomásulvétel után csak egy hónap múlva szakított.... amidőn az eljegyzés után a felperes házai szóba jöttek és felperes kétes hírűnek állított Zichy utcai házának eladására késznek nyilatkozott, az alperes erre azt mondotta, hogy azt nem kell megtenni, mert ez a ház őt nem feszélyezi. Mindebből következik, hogy az alperes a kétes hírű házak jövedelmét nem tekintette a jegyesség felbontásának jo-