Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

117 nek, hogy állási vállaljon, Méltányosság, Mérve a kártérítésnek, Nyugdíjigénytől való elesés, Okozati összefüggés és Tevőleges magatartás címszók alatt idézett határozatokból láthatjuk, fejlődő irányzatot vesz, sőt a Durva becsületsértéssel okozott idegbetegség címszó alatt idézett határozatból azt látjuk, hogy a Kúria, kétségtelenül a Kármegosztás elvé-t alkalmazva, egy esetben eltért még attól az egyébként szigorúan követett elvtől is, mely szerint a Házasság fennállása alatti eljegyzés és a Házasság fennállása alatti házassági ígéret, valamint a Férjes nő eljegyzése érvénytelenek. Végül a Férjhez menés esélyeinek csökkenése címszó alatt idézett ítélet dacára úgy látom, hogy a Kúria a 725. számú E. H.-ban foglalt álláspontjából nem enged és az alapos ok nélkül visszalépő vőlegénnyel szemben, még rendkívüli hosszú tartamú eljegyzés esetében sem tér el attól az ismételten és legutóbb is hangoztatott elvétől, mely szerint Erkölcsi kártérítés nem jár az eljegyzés puszta felbontása esetében és Ragaszkodás a jegyeshez nem kártérítési alap, minek folytán a Kedélybántalom okozása címszó alatt idézett határozat egyedül áll. Dr. Hajnal Henrik.