Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

118 II. 5882/1904—1684/1905. II. HATÁROZATOK. 5882/1904. — Marasztalás. — Felperes bizonyította, hogy az alpe­res a felperes leányát eljegyezte ... Az eljegyzés idejétől kezdve alpe­res egészen Aranyosmarótról történt távozásáig a vasárnapokon és ünnepnapokon a felperes házánál teljes ellátásban részesült és ezen kívül is csaknem minden nap ott evett, ivott, vacsorázott, a felperes el­jegyzési lakomát rendezett, miáltal a felperesnek legalább 500 korona rendkívüli kiadása egyedül a kötendő házasságra való tekintettel ke­letkezett ... X. és X-né tanúvallomásával bizonyítva van, hogy az íté­let rendelkező részében felsorolt kelengyetárgyakat a felperes egyedül az alperes által leányával kötendő házasságára való tekintettel sze­rezte be, a kihallgatott szakértő véleménye szerint pedig a kelengye­tárgyak a felszámított 1194.— koronába kerültek... Minthogy az al­peres a felperes leányával kötendő házasságától egyoldalúan, alapos ok nélkül visszalépett és így az 1894 : XXXI. t. c. 3. §-a értelmében fel­peresnek a kötendő házasság céljából tett kiadásai erejéig kártérítés­sel tartozik, alperest a bizonyított kiadások megtérítésében, még pe­dig a rendelkezésére bocsátott kelengyetárgyak kiadása ellenében ma­rasztalni kellett... Az A. alatti jegyzékben felsorolt 12 darab egyszerű női ing közül 6 darab, valamint 6 darab egyszerű háló corset a felpe­res által fel nem mutattatván, s beszerzési ára meg nem állapíttat­ván, a megfelelő összegre nézve a kereset elutasíttatott. 9836/1904. — Elutasítás. — X. György a ... tkjkvben ... szám alatt felvett ingatlanát az alperesnőnek, X. Máriának ajándékozta és birtokába adta. Azt, hogy az ajándékozási szerződés kiállításakor az ajándékozó és a megajándékozott jegyesek voltak, az alperesnő taga­dásával szemben a felperes, néhai X. György örököse tartozott bizo­nyítani, erre nézve &zonban bizonyítékot nem szolgáltatott, sőt ellene szól az Y. tanú vallomásából megállapítható az a körülmény, hogy az alperesnő csak az alatt a feltétel alatt ígérte oda kezét X. Györgynek, ha ez a kérdéses házát ráíratja és hogy csak a szerződés kiállítása után mentek az anyakönyvvezetőhöz. Már pedig ily feltételes nyilat­kozat mellett a felek az ajándékozási szerződés kiállítása előtt jegye­seknek tekinthetők nem voltak. Ezek szerint az ajándékozási szerző­dés érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges nem volt. (Lásd azon­ban az 1684/1905 sz. ítéletet). 1684/1905. — Marasztalás (a fenti 9836/1904. sz. ítélettel ellentét­ben) ... Az elsőbíróság helyesen állapította meg a tanúk vallomásai alapján azt a tényállást, hogy a peres felek által 1900. évi január hó 15-én kiállított A. alatti szerződésben felperes a kereseti ingatlant al­peresnőre az ezáltal neki tett házassági ígéret ellenében ruházta át. Minthogy ugyanezen tanúknak vallomásaiból az is bizonyos, de a do­log természetéből is következik, hogy az A. alatti szerződés írásba foglalását a feleknek a házassági ígéretre vonatkozó kölcsönös megál­lapodása, vagyis az eljegyzése megelőzte, nem szenvedhet kétséget, hogy a felek az A. alatti kiállításakor már jegyesek voltak s az A. alattiban foglalt vagyonátruházás nem az eljegyzés létrejöttének, ha­nem a tett házassági ígéret teljesítésének feltételéül köttetett ki. Mint­hogy pedig az 1886 : VII. t. c. 22. §. b) pontja értelmében azon jogügylet

Next

/
Oldalképek
Tartalom