Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

118 II. 5882/1904—1684/1905. II. HATÁROZATOK. 5882/1904. — Marasztalás. — Felperes bizonyította, hogy az alperes a felperes leányát eljegyezte ... Az eljegyzés idejétől kezdve alperes egészen Aranyosmarótról történt távozásáig a vasárnapokon és ünnepnapokon a felperes házánál teljes ellátásban részesült és ezen kívül is csaknem minden nap ott evett, ivott, vacsorázott, a felperes eljegyzési lakomát rendezett, miáltal a felperesnek legalább 500 korona rendkívüli kiadása egyedül a kötendő házasságra való tekintettel keletkezett ... X. és X-né tanúvallomásával bizonyítva van, hogy az ítélet rendelkező részében felsorolt kelengyetárgyakat a felperes egyedül az alperes által leányával kötendő házasságára való tekintettel szerezte be, a kihallgatott szakértő véleménye szerint pedig a kelengyetárgyak a felszámított 1194.— koronába kerültek... Minthogy az alperes a felperes leányával kötendő házasságától egyoldalúan, alapos ok nélkül visszalépett és így az 1894 : XXXI. t. c. 3. §-a értelmében felperesnek a kötendő házasság céljából tett kiadásai erejéig kártérítéssel tartozik, alperest a bizonyított kiadások megtérítésében, még pedig a rendelkezésére bocsátott kelengyetárgyak kiadása ellenében marasztalni kellett... Az A. alatti jegyzékben felsorolt 12 darab egyszerű női ing közül 6 darab, valamint 6 darab egyszerű háló corset a felperes által fel nem mutattatván, s beszerzési ára meg nem állapíttatván, a megfelelő összegre nézve a kereset elutasíttatott. 9836/1904. — Elutasítás. — X. György a ... tkjkvben ... szám alatt felvett ingatlanát az alperesnőnek, X. Máriának ajándékozta és birtokába adta. Azt, hogy az ajándékozási szerződés kiállításakor az ajándékozó és a megajándékozott jegyesek voltak, az alperesnő tagadásával szemben a felperes, néhai X. György örököse tartozott bizonyítani, erre nézve &zonban bizonyítékot nem szolgáltatott, sőt ellene szól az Y. tanú vallomásából megállapítható az a körülmény, hogy az alperesnő csak az alatt a feltétel alatt ígérte oda kezét X. Györgynek, ha ez a kérdéses házát ráíratja és hogy csak a szerződés kiállítása után mentek az anyakönyvvezetőhöz. Már pedig ily feltételes nyilatkozat mellett a felek az ajándékozási szerződés kiállítása előtt jegyeseknek tekinthetők nem voltak. Ezek szerint az ajándékozási szerződés érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges nem volt. (Lásd azonban az 1684/1905 sz. ítéletet). 1684/1905. — Marasztalás (a fenti 9836/1904. sz. ítélettel ellentétben) ... Az elsőbíróság helyesen állapította meg a tanúk vallomásai alapján azt a tényállást, hogy a peres felek által 1900. évi január hó 15-én kiállított A. alatti szerződésben felperes a kereseti ingatlant alperesnőre az ezáltal neki tett házassági ígéret ellenében ruházta át. Minthogy ugyanezen tanúknak vallomásaiból az is bizonyos, de a dolog természetéből is következik, hogy az A. alatti szerződés írásba foglalását a feleknek a házassági ígéretre vonatkozó kölcsönös megállapodása, vagyis az eljegyzése megelőzte, nem szenvedhet kétséget, hogy a felek az A. alatti kiállításakor már jegyesek voltak s az A. alattiban foglalt vagyonátruházás nem az eljegyzés létrejöttének, hanem a tett házassági ígéret teljesítésének feltételéül köttetett ki. Minthogy pedig az 1886 : VII. t. c. 22. §. b) pontja értelmében azon jogügylet