Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

102 I. 4924/57—6010/37. beszéltek 2—3 nap utáni időre a Nagykörút és Király-utca sarkára. Ezt a találkozást a peres felek a városligetben való sétával kötötték össze, ahol egy padon már csókolóztak. Ezt követően a peres felek még többször találkoztak, ilyen alkalmakkor vendéglőbe jártak, 1935. évi június hó 24-én pedig a Hármas határhegyre rándultak ki, majd vendéglői vacsora után az erdőbe mentek sétálni, ahol első ízben nemileg is érintkeztek. Viszonyuk ezt követőleg 1956. évi március hó 5-ig tartott, amely idő alatt a felperesnő az alperesnek a barátaitól megszerzett lakásába járt fel nemi élet folytatása céljából... Alperes mar az ismeretség kezdetén nős és családos volt, ezt az állapotát azonban az első nemi érintkezést megelőzően fel nem fedte... felperesnő azonban a jó erkölcsökbe ütköző viszonyt akkor is folytatta, amikor már tudomást szerzett az alperes nős voltáról... Egyébként a felperesnő nem bizonyította abbeli állítását, hogy az alperes komoly házassági ígéretének hatása alatt adta oda magát... 4924/57. — Elutasítás. — Felperesnő 1956. évi június hó 9-ig mint háztartási alkalmazott állott az alperes kántortanító szolgálatában ... Felperesnő az erkölcsi kárra irányuló kereseti követelését kettős tényalapra fektette és pedig elsősorban az erőszakosan végrehajtottnak vitatott közösülés tényére, ha pedig az erőszak bizonyítást nem nyerne, úgy a függő helyzet kihasználásával végrehajtott nemi érintkezésre. A beszerzett büntető iratok tartalmával igazolt tény, hogy az alperes az erőszakos nemi közösülés bűntettének vádja alól a Bp. 326. § 2. pontja alapján jogerősen felmentetett, mert a felperesnő a nemi érintkezés megtörténtét nem bizonyította... A jelen perben csak az az ügydöntő, való-e a felperesnőnek az az állítása, hogy vele az alperes egyáltalán közösült-e? Azt a felperesnő maga sem állítja, hogy erre közvetlen ténytanúja lenne, egymagában álló vallomását, illetve tényelőadását a jelen perben is a dr. X körorvos által kiállított és a bűnper irataihoz csatolt orvosi látlelet adataival kívánja bizonyítani. A bűnper során kihallgatott dr. Y törvényszéki orvosszakértőnek a véleményéből azonban, amelynek helyességét a felperesnő kifejezetten ebben a perben sem támadja meg, kétségtelenül kitetszik, hogy a hivatkozott látleletben leírt tüneteket több más körülmény is előidézhete, azokból tehát a közösülés tényére okszerű következtetés nem vonható és pedig annál kevésbbé, mert dr. X körorvos nemcsak a combokon nem észlelt külső sérülési nyomokat, hanem a szűzhártyán sem talált repedéseket. Az élettani törvények szerint a még érintetlen leány első közösülésével szükségszerűen együtt járó külső jelenségek hiányára utalással nem okszerűtlen a fellebbezési bíróságnak az a következtetése, hogy dr. X körorvos csak a felperesnő előadásából juthatott a tévesnek bizonyult arra a következtetésre, hogy a felperesnő az orvosi A'izsgálatot megelőzően nemi közösülésen esett át... Ami pedig a vitatott közösülés valószínűsítésére felhozott egyéb bizonyítékokat ileti, a Kúria rámutat arra, hogy A. Mihály és felesége azt adták elő, hogy az alperes tagadta, hogy ő a felperesnővel közösült volna, hajlandó volt a saját alsónadrágját megmutatni és a felperesnőt megvizsgálása végett orvoshoz vinni, a felperesnő által vitatott és A. Mihály és felesége vallomásaiban említett egyezkedési kísérlet pedig nem vitásan akkor történt, amikor dr. X körorvos a vizsgálatának eredményeként e perben tévesnek bizonyult véleményét az alperessel közölte és a büntető törvény vonatkozó rendelkezéseire utalással ajánlotta az alperesnek az egyezkedést abból a célból, hogy a büntető eljárást kikerülje ... 6010/37. — Elutasítás. — ...Jogszabály, hogy az erkölcsi kártérítési jogalap elenyészik, ha a nő a szerelmi viszonyt akkor is fenntartja, amikor már meggyőződhetett arról, hogy a házassági ígéretet komolyan venni nem lehet... A peres felek az 1934. év folyamán rendszeresen nemileg érintkeztek az említett év október hó l-ig, amikor is az alperes katonai szolgálatra vonult be. Az alperes a katonai szolgá-