Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

sétől kezdve a motorkerékpár rendeltetésszerű használatának biztosításáig eltelik. e) Az ítélkezési gyakorlat nem egységes abban a kérdésben sem, hogy a szavatossági jogot érvényesítő nyilatkozattal (Ptk. 306. §) érvényesítettnek kell-e tekinteni a hibás teljesítésből eredő kár megtérítése iránti igényt (Ptk. 307. §) is. A Ptk. hibás teljesítés esetében a jogosult számára egyrészt az eredetileg kikötött szolgáltatás kikényszerítése, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás megbomlott egyensúlyának helyreállítása, illetőleg — végső soron — a szerződéses kapcsolat felszámolása érdekében szavatossági jogokat biztosít (305. §), másrészt pedig lehetővé teszi azt is, hogy a jogosult a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának a megtérítését követelhesse (307. §). A szavatosság alól a kötelezett nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; a kártérítési felelősség alól viszont ezen a címen kimentésnek van helye. A szavatosság és a kártérítési felelősség között — az említett különbség ellenére is — szoros kapcsolat van: mindkettő a hibás teljesítésben megnyilvánuló szerződésszegésnek a törvényben meghatározott jogkövetkezménye, tehát mindkettő ugyanannak a jogellenes magatartásnak a hátrányos következményeit hivatott elhárítani. Ezért rendelkezik a Ptk. 307. §-ának (1) bekezdése akként, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult a kárának megtérítését is követelheti, kivéve ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A ki nem mentett hibás teljesítés tehát a szavatossági jogok mellett egyben megalapozza a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt is. A kártérítési igény — a kötelezett csalárdságának esetét kivéve — az alatt az idő alatt érvényesíthető, amelyet a törvény a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott. A Ptk. 307. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a jogosult a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidők eltelte után kártérítést csak akkor követelhet, ha bizonyítja, hogy a kötelezett a teljesítésnél csalárd módon járt el. A Ptk. 307. §-a (1) és (2) bekezdésének egymással összefüggésben való értelmezése alapján — figyelemmel e rendelkezések szerkezeti felépítésére is — az állapítható meg, hogy a törvényhozó a szavatossági igény érvényesítésével egyben érvényesítettnek kívánta tekinteni a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt is. A szóban forgó rendelkezések helyes értelme szerint ugyanis a jogosult a szavatossági határidők eltelte után csak a kötelezett csalárdsága esetében követelhet kártérítést [Ptk. 307. § (2) bekezdés], a szavatossági határidők eltelte előtt viszont a szavatossági jogok mellett a hibás teljesítéssel okozott kárának a megtérítését is követelheti [Ptk. 307. § (1) bekezdés]. Nem tartalmaz tehát a törvény olyan rendelkezést, amely szerint az utóbbi esetben a kártérítési igény érvényesítéséhez a szavatossági igényt érvényesítő nyilatkozat mellett külön nyilatkozatra van szükség, hanem csak feljogosít a szavatossági jogok érvényesítése mellett kártérítés követelésére is. 95