Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

Ez következik abból is. hogy mind a szavatossági, mind pedig a kártérítési igény alapja ugyanaz a szerződésszegé magatartás: a hibás teljesítés. Ezért a szolgáltatás hibájának a törvényben meghatározott határidő alatt a kötelezettel való közlésével mindkét említett igényt érvényesítettnek kell tekinteni. A jogosult nyilvánvalóan azért teszi meg a szóban forgó nyilatkozatát, hogy a kötelezett szerződésszegő magatartásának valamennyi hátrányos következménye alól mentesüljön. Mindez fokozottan ösztönöz a szerződések hibátlan teljesítésére, jól szolgálja a minőségvédelemhez fűződő érdekeket, s hatékonyan tart vissza a jövőbeni szerződésszegésektől. Előfordulhat, hogy a jogosult a szavatossági igényét kellő időben érvényesiti nyilatkozattal, azonban a kár később, esetleg csak akkor következik be. amikor a keresetindításra megszabott hathónapos határidő [Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése] már eltelt. A kötelezett nem húzhat előnyt, a jogosult pedig nem szenvedhet hátrányt annak folytán, hogy a kellő időben megtett nyilatkozatban megjelölt hibás teljesítés károsító hatása csak később következik be. Ezért a Ptk. rendelkezéseivel és azok jogpolitikai céljával az áll összhangban, hogy a jogosult az említett esetben a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának megtérítését a kár bekövetkeztétől számított hat hónap alatt érvényesítheti keresettel. Ha a jogosult a szavatossági jogait nem kívánja gyakorolni, hanem csak a hibás teljesítésből eredő kárának a megtérítésére tart igényt, e követelését a szavatossági jogok érvényesítésének a szabályai szerint érvényesítheti. Ez az elvi döntés nem vonatkozik a tervszerződések alapján történt szolgáltatásokra, valamint általában azokra a szolgáltatásokra, amelyekre vonatkozóan az elvi döntésben érintett kérdéseket külön jogszabályok rendezik. XXXII. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a vállalkozói díjjal kapcsolatos egyes kérdésekről aj A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek. A vállalkozó olyan szolgáltatása esetén, amelyre a felek kifejezetten nem állapodtak meg, a bíróságnak körültekintően vizsgálnia kell, hogy a szerződés nem terjedt-e ki erre a szolgáltatásra is. A szerződés valóságos tartalmának a megállapításánál figyelembe kell venni a szerződés megkötését megelőző tárgyalásokat, a megkötéskor vagy utóbb tett nyilatkozatokat, a felek ráutaló magatartását, a vállalkozás tárgyát, a mű jellegét és általában az eset összes körülményeit. Vizsgálni kell azt is, hogy a felek a szerződésüknek akár kifejezett nyilatkozattal történt, akár pedig ráutaló magatartásukból megállapítható módosításával nem terjesztették-e azt ki az említett szolgáltatásra is. 96