Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)
lított hiba nem áll ugyan fenn, de a dolognak más hibája van, vagy pedig egyéb hibái is vannak, amelyek külön-külön vagy összességükben ugyancsak előidézői a megjelölt kellékhiánynak, ez esetben a szavatossági igény érvényesítését nem lehet elkésettnek tekinteni az utóbb felfedezett hibák tekintetében sem. Az a jogosult, aki a hibát vagy hibákat — esetleg tévesen vagy hián3'osan — konkrétan megjelöli, nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azzal szemben, aki a nyilatkozatában csak a kellékhiányt jelölte meg az erre vezető hibák konkrét feltüntetése nélkül. Ha pl. a vevő azért érvényesít szavatossági igényt az eladóval szemben, mert a megvásárolt gép nem működik, s a nyilatkozatában azt állítja, hogy az egyik alkatrész (pl. a motor) hibás, később pedig kiderül, hogy nem ez az alkatrész, hanem más alkatrész hibás vagy egyéb alkatrészek is hibásak, a szavatossági igényt a gép működését érintő valamennyi hiba vonatkozásában kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni. A most kifejtettek irányadók abban az esetben is, ha a szolgáltatott dolognak csak valamely része, illetőleg egyes részei nem megfelelőek, s az ezt előidéző hibát vagy hibákat jelöli meg tévesen vagy hiányosan a jogosult a nyilatkozatában. Ha pl. a ház felvonóberendezésének a hibája miatt érvényesítenek szavatossági igényt, s a hiba okaként a motor nem megfelelő voltára hivatkoznak, utóbb pedig kiderül, hogy valójában a felvonóberendezés valamely más részének a hibája idézte elő a nem kielégítő működést, ilyenkor a felvonóberendezésre vonatkozóan nem lehet elkésettnek tekinteni a szavatossági igény érvényesítését akkor sem, ha csak utóbb derült ki a berendezés nem megfelelő működésének valódi oka. Ha viszont a jogosult a dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából egymástól elkülönülő részei közül egyikkel vagy másikkal kapcsolatban érvényesít szavatossági igényt, az egyik ilyen dologrészre vonatkozóan kellő időben tett szavatossági nyilatkozattal nem tekinthető érvényesítettnek a szavatossági igény más dologrészek tekintetében. Ha pl. a ház felvonóberendezésének hibája miatt kellő időben szavatossági igényt érvényesítenek, nem lehet az ezzel kapcsolatban tett nyilatkozattal érvényesítettnek tekinteni a ház fűtőberendezésének esetleges hibája miatt támasztható szavatossági igényt. c) Nem egységes az ítélkezési gyakorlat abban a kérdésben, hogy a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdésében a keresetindításra megszabott hathónapos jogvesztő határidő egyáltalán figyelembe jön-e akkor, ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatban a jogviszonyukat megállapodással rendezték, illetőleg, hogy az említett határidő számítását mennyiben befolyásolják a feleknek a szavatossági hibával kapcsolatban egymással folytatott tárgyalásai. A Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése szerint a szavatossági jogokat a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül kell keresettel érvényesíteni, kivéve, ha a felek hosszabb tartamú jótállásban állapodtak meg. Fentebb már említés történt arról, hogy a törvény milyen érdekek szolgálatában szab a szavatossági igények érvényesítésére rövid határ92