Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

időket. Ezeknek az érdekeknek a védelme azonban nem kívánja meg a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belüli perindítást ak­kor, ha már a szavatossági igényt érvényesítő nyilatkozat is eléri a cél­ját legalább annyiban, hogy a felek közötti vitának megegyezéssel való rendezésére vezet. A Ptk. említett rendelkezéséhez fűzött indokolás szerint is „a nyilat­kozat eredménytelensége esetén" kell a szavatossági igényeket hat hó­napon belül keresettel érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban kiemeli to­vábbá az indokolás, hogy az egyezkedés, illetőleg a megegyezés meg­kísérlése mindenképpen kívánatos. A hibás teljesítésből eredő igény nyilatkozattal történő érvényesítésével kapcsolatos rendelkezésnek pe­dig éppen az is a célja, hogy lehetővé tegye a felek közötti vita békés rendezését. A forgalmi életben gyakran előfordul, hogy hibás teljesítés esetén a felek tárgyalásokba bocsátkoznak, s végül is a jogosult igénye rendezé­sének valamilyen módjában megállapodnak. Ilyen esetben már nem jön figyelembe az a rendelkezés, hogy a szavatossági jogokat a nyilat­kozat megtételétől számított hat hónapon belül kell keresettel érvénye­síteni, minthogy a nyilatkozat eredményre vezetett: arra ugyanis, hogy a felek közötti bizonytalan helyzet megszűnt, a vita lezárult, a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatban a jogviszonyukat megállapodással ren­dezték. Ha a kötelezett a megállapodásban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosult igényét a bíróság előtt az elévülési időn be­lül érvényesítheti. A felek említett megállapodása nincs alakszerűséghez kötve. A szer­ződési akaratukat a felek ráutaló magatartással is kifejezésre juttathat­ják (Ptk. 216. §). A Ptk. 305. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja értelmében a jogo­sult — az előírt feltételek megléte esetében — a hibás teljesítés miatt el is állhat a szerződéstől. Az elállás a szerződést felbontja [Ptk. 320. § (1) bekezdés]. A szerződés felbontása esetében pedig a szerződés a meg­kötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már tel­jesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 319. § (3) bekezdés]. Ha a jogosult a szerződéstől elállt, ezzel a felek közötti jogviszonyt akkor lehet rendezettnek tekinteni, ha a kötelezett az elállást minden kétséget kizáróan tudomásul vette, a jogosult szavatossági igényét s a szóban forgó szavatossági jog gyakorlását jogszerűnek ismerte el. Lehetséges, hogy a feleknek a szavatossági hibával kapcsolatban egy­mással folytatott tárgyalásai végül is nem vezetnek eredményre. Ilyen esetben a bíróságnak a felek közötti tárgyalások jellegét és lefolyását kell körültekintően vizsgálnia. Ha a kötelezett olyan magatartást tanú­sított, hogy a jogosult alaposan feltehette szavatossági igényének meg­állapodással történő rendezését, ebből adott esetben okszerűen lehet következtetni arra, hogy az egyezkedő felek a szavatossági jog érvénye­sítésére előírt hathónapos határidőt nem a nyilatkozat megtételétől, ha­nem attól az időponttól kívánták számítani, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szavatossági igény megegyezéssel való rendezésére többé már nincs kilátás. A Ptk-nak a hibás teljesítéssel kapcsolatos rendelkezései diszpozitív 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom