Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

állás alapján annak bizonyítása nélkül követelheti, hogy a kötelezett a teljesítésnél csalárd módon járt el. c) Ha a kötelezett a jótállás alapján a hibás dolgot kijavítja, ellenkező megállapodás hiányában a jótállás időtartama meghosszabbodik a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. A dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése esetében — ellenkező megállapodás hiányában — a jótállás időtartama a kicserélt dolog (dologrész) tekintetében újra kezdődik. Indokolás a) A Ptk. 248. §-a szerint: aki valamely szolgáltatásért jótállást vállal, a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. E rendelkezés alkalmazásánál bizonytalanság észlelhető az ítélkezési gyakorlatban a tekintetben, hogy a jótállás alapján a jogosult milyen jogokat és mely időpontig érvényesíthet, s hogy általában mi a viszony a jótállás és a szavatosság között. A jótállás — mint a szerződést megerősítő mellékkötelezettség — a minőségvédelemnek s ezen keresztül gazdasági fejlődésünknek hatásos jogi eszköze, amely a szerződési rendszerünkben fontos szerepet tölt be. A jótállás a törvényen alapuló szavatosságnál szigorúbb helytállási kötelezettséget jelent: fokozott felelősség elvállalását azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a törvényes és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. A jótállás megkönnyíti a hibás teljesítésből eredően a jogosultat egyébként megillető jogok érvényesítését, a kötelezettnek a hibás teljesítés jogkövetkezményei alóli mentesülését pedig ennek megfelelően megnehezíti. A kötelezett csak annak a bizonyításával mentesül a jótállás esetén a vállalt felelősség alól, ha a hiba oka — éspedig bármilyen oka — a dolog átadása után keletkezett. A jótállásból folyó kötelezettségek szempontjából tehát nem a hiba jelentkezésének az ideje a lényeges, hanem az az időpont, amikor a hiba oka keletkezett. A kötelezett a jótállás alapján akkor is helytállni tartozik, ha a hiba csak az átadás után jelentkezett ugyan, de a hiba oka megvolt már a dologban az átadás előtt is. A kötelezettnek a jótálláson alapuló kötelezettsége a jótállás időtartama alatt áll fenn. Ez az idő a felek megállapodásától (a jótállási nyilatkozat tartalmától) függ. A jótállás időtartama a szavatossági határidőnél (Ptk. 306. §) lehet hosszabb, de lehet rövidebb is. Az utóbbi esetben a kötelezettet a jótállás időtartama alatt a fent említett fokozott felelősség terheli, a jótállási idő lejárta és a szavatossági határidő lejárta közötti időben pedig a törvényen alapuló szavatosság szabályai szerint felelős a hibáért. Jótállás esetén a jogosult azokat a szavatossági jogokat érvényesítheti, amelyek őt hibás teljesítés esetén a törvény erejénél fogva (Ptk. 305. §) megilletik. Ha azonban a megállapodás ettől eltérően határozza meg a kötelezettet a jótállás alapján terhelő kötelezettségeket, a jogosult a megállapodás (jótállási nyilatkozat) szerinti jogokat érvényesít85