Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szükséges tanulmányokat végző munkaképes nagykorú gyermeket a szülő nem köteles eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell — a rászorultság mellett — a tartásra kötelezett szülő teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi vagyoni viszonyaira és az őt terhelő kötelezettségekre. A munkaképes nagykorú gyermek részére — szükséges tanulmányai folytatásának idejére — fizetendő tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülő teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülőtől — vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel — mennyiben várható el, hogy ő is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényező a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vovonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredő rendszeres jövedelmet stb.) és vagyonát. A gyermektartásdíj mértékének további tényezője a tartásra kötelezett szülő teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülő a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülő és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetően jelentősége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülő tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes. XXX. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a jótálláson alapuló jogok érvényesítéséről a) A hibátlan teljesítésért vállalt jótállás esetében a jogosult — eltérő kikötés hiányában — a Ptk. 305. §-ában meghatározott szavatossági jogokat érvényesítheti, követelheti továbbá a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának a megtérítését is. b) A jogosult a jótálláson alapuló jogait a jótállás időtartama alatt a Ptk. 306. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül érvényesítheti. Ha a jogosult a jótállás időtartama alatt a hibáról a kötelezettet értesítette, az ettől számított hat hónapon belül az igényét akkor is nyesítheti keresettel, ha a jótállási idő közben már eltelt. Az említett határidőn belül a jogosult a kárának megtérítését a jót84