Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

lőzhetetlen, hogy a színlelt szerződés is tartalmazzon tulajdonátruházást (bár a valóságos, leplezett szerződésben megjelölttől eltérő jogcímen). Ha ugyanis a színlelt szerződésben nem jutott kifejezésre az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szándék, hiányzik a szerződésnek ez a lényeges eleme a leplezett szerződésből is, és így a leplezett szerződés emiatt érvénytelen. Ezek szerint tehát, ha a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést olyan színlelt szerződéssel leplezik, amelynek lényeges tartalmához ugyancsak hozzátartozik az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és azt tartalmazza is, akkor a palástolt szerződés érvényesnek ismerhető el. Ha azonban az írásba foglalt szerződés csupán az ingatlan használatának időleges átengedésére szolgálhat jogcímül, de az ingatlan tulajdonjogának átruházására jogcímet érvényessége esetén sem adna, akkor, minthogy az okirat a feleknek az ingatlan elidegenítésére irányuló akaratnyilvánítását nem tartalmazza s ekként a leglényegesebb tartalmi elem nincs írásba foglalva, a palástolt szerződés leglényegesebb tartalma is csak szóbeli megállapodásként jelentkezik, következésképpen az ilyen szerződés ingatlan tulajdonjogát elidegenítő érvényes szerződésnek nem ismerhető el. XXVI. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a kültelki közút szélére ültetett fák tulajdonjogáról, kezeléséről, fenntartásáról és pótlásáról Külterületeken az 1945. január 1. napja előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számított két méter távolságon belül ültetett — öszszefüggő üzemi gyümölcsöshöz nem tartozó — fáknak a kezelése, fenntartása és pótlása az illetékes útfenntartó állami szervnek a joga és kötelessége. A fákat a földtulajdonos csak akkor vághatja ki, ha erre az útfenntartó állami szerv is engedélyt (hozzájárulást) ad. A kérdéses fák tulajdonjoga — ezekkel a korlátozásokkal — a föld tulajdonosát illeti, a földtől elvált fákkal a földtulajdonos rendelkezik. Indokolás Külterületen létesített közutak kiképzése során az úttest rézsűje mentén húzódó földeken a földtulajdonosok gyakran fákat ültetnek. Az ilyen fák közvetlenül érinthetik az általuk szegélyezett utak sorsát, főleg gyökérzetük kiterjedésével, óvó, védő vagy egyéb hatásukkal, s esetleg még a tájképi jelleg szempontjából is. Mindenesetre alapos útügyi ismeretek szükségesek ahhoz, hogy helyesen legyen elbírálható, vajon az ilyen útmenti fák telepítése, kezelése, megbolygatása, kitermelése milyen hatással lehet a közútra. Az elbírálást egyéni érdekek nem befolyásolhatják. Ezért történt, hogy a törvényhozó az 1962. évi 21. sz. tvr. 7. §-ának (2) bekezdésében a külterületen 1945. január 1. napja előtt létesített közutak rézsűjének külső szélétől számított kétméteres sávon belül 74