Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

a kereseti követelés alapját képező nemi érintkezéskor már teherben volt, vagy akkor nem volt ugyan teherben, de a bizonyított érintkezés után elvetélt, és azóta az alperessel történt újabb nemi érintkezést nem bizonyítottak. Ugyanígy lehetetlennek kell tekinteni az alperestől szár­mazást, ha a gyermek éretten született, viszont a bizonyított nemi érintkezés időpontjától a szülésig eltelt idő olyan rövid, hogy a tudo­mány szerint a magzat ennyi idő alatt a szüléskori fejlettségi fokra el nem juthatott, vagy megfordítva, a gyermek kétségtelenül koraszülött volt, de a bizonyított nemi érintkezés a szülést 9 hónap körüli idővel előzte meg, s így az érintkezésből koraszülött gyermek semmiként nem származhatott. A jogfejlődésnek, a törvény valóságos értelmének és céljának az felel meg, hogy a bíróság ne korlátozza az alperestől származás lehetetlensé­gének megállapítását már előre mesterségesen a legszűkebb határok közé szorított esetekre, hanem az alperestől származás lehetetlenségére min­den olyan konkrét ténykörülményből szabadon következtessen, amely­ből gondos mérlegeléssel, okszerűen ilyen következtetésekre kell jutnia. V. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a házastárs tartásra való érdemtelenségéről (A XXXVII. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított szöveg.) A házasság felbontása esetén a tartást érdemtelenség címén attól a házastárstól kell megtagadni, aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása házastársára a szocialista társadalmi felfogás szerint méltányta­lan terhet jelentene. E kérdés elbírálásánál jelentősége van annak is, hogy az érdemtelenséget érvényesíteni kívánó házastárs milyen maga­tartást tanúsított. A házasság megszűnését követően a volt házastárstól a tartást érdem­telenség címén akkor kell megvonni, ha szándékosan a másik volt házas­társ érdekeit durván sértő magatartást tanúsított, vagy a szocialista együttélés szabályait egyébként olyan módon és mértékben sértette meg, hogy a szocialista társadalmi felfogás szerint a tartási kötelezettség fenn­tartása volt házastársára nézve súlyosan méltánytalannak mutatkozik. Indokolás Az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 21. §-ának (1) bekezdése szerint a házasság felbontása esetén volt házastár­sától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemte­lenné vált. A 32. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a házastárs kö­teles a különélő és önhibáján kívül rászoruló házastársát, ha arra nem érdemtelen — az egyéb feltételek megléte esetén — különvagyonából is eltartani. A házastársak tartási kötelezettsége a házasság belső tartalmából fo­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom