Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

számú rendelet (Vhr.) 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés­ből is. Eszerint a bányavállalat által felajánlott kártalanítással meg nem elégedő károsult a kártalanítási eljárás lefolytatása végett az államigaz­gatási hatósághoz fordulhat. A kártalanítási eljárás célja tehát nyilván­valóan az, hogy ennek során az államigazgatási hatóság a jogszabályok­nak megfelelő kártalanítást állapítson meg a bányavállalat által fel­ajánlott kártalanítással meg nem elégedő károsult javára. Ezt támasztja alá a Vhr. 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a további rendelkezés is, amely szerint az államigazgatási hatóságnak szükség esetén a bánya­hatóságot szakértőként meg kell hallgatnia. A Bt. 44. §-a értelmében az államigazgatási határozattal meg nem elégedő ügyfél a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a bírósághoz fordulhat. Eszerint tehát az államigazgatási ha­tározatot nemcsak a károsult, hanem a bányavállalat is keresettel tá­madhatja meg, ha azt sérelmesnek tartja. Ilyen megtámadásra pedig nyilvánvalóan csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási határozat megállapítja, hogy a bányavállalat milyen kártalanítást köteles a káro­sultnak nyújtani. Az ilyen tartalmú államigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt fordulhat bármelyik fél ke­resettel a bírósághoz. Ellenkező álláspont mellett az államigazgatási el­járás közbeiktatása lényegében céltalan és szükségtelen is volna. Az államigazgatási hatóságnak tehát mind a bányakár megállapítása, mind pedig a kártalanítás felől érdemben kell határoznia, mégpedig a Bt. és a Vhr. rendelkezéseinek megfelelően. Ez azt is jelenti, hogy az államigazgatási hatóság a kártalanítás módját is megállapítja. E vonat­kozásban a Bt. 43. §-ában, valamint a Vhr. 66—73. §-aiban foglalt ren­delkezések az irányadók, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetek­ben van helye természetbeni, illetőleg pénzbeli kártalanításnak. A Bt. 44. §-a a kereseti igény tartalmát illetően minden megszorítás nélkül adja meg mind a károsultnak, mind pedig a bányavállalatnak a bírósághoz fordulás jogát. Ebből pedig az is következik, hogy a bíróság a kártalanítás módját az államigazgatási határozatban megállapított módtól eltérően is meghatározhatja, ha az államigazgatási határozat e vonatkozásban nem felel meg az előbb említett rendelkezéseknek. Ter­mészetesen figyelembe kell venni a Vhr. 76. §-ának (3) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést is, amely szerint csereingatlannal történő kár­talanítás esetén a károsult a felajánlott kártalanítása meghaladó köve­telését csak pénzkövetelésként érvényesítheti. b) A Bt. 44. §-ában, valamint a Vhr. 76. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a jogerős államigazgatási határozatot támadhatja meg bármelyik fél keresettel a bíróság előtt. Nincs azonban olyan rendelkezés, amely azt írná elő, hogy csak a másodfokú elbírálás után jogerőssé vált határozattal meg nem elégedő fél fordulhat a bíró­sághoz. Ebből pedig az következik, hogy az államigazgatási eljárásban bizto­sított jogorvoslati lehetőségek kimerítése nem előfeltétele a keresetindí­tásnak. A felek bármelyike a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az állam­igazgatási hatóság első fokú határozata emelkedett jogerőre. 205

Next

/
Oldalképek
Tartalom