Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

rósági hatáskörbe tartozik — nem szüntetheti meg, s a feleknek az állam igényét érintő egyezségét nem hagyhatja jóvá. Az állam javára megítélni indítványozott szolgáltatáson (gazdagodáson) felüli igényre vonatkozóan azonban a felek a rendelkezési jogukat teljes mértékben gyakorolhatják. A Ptké. 32. §-ában előírt tizenöt napos határidő nem jogvesztő határidő. Nincs akadálya annak, hogy az ügyész a határidő eltelte után indítványozza a még folyamatban levő perben az állam javára marasztalást, vagy pedig az állam igényét külön keresettel érvényesítse. Hasonlóképpen nincs akadálya annak sem, hogy az ügyész a korábban tett nyilatkozatával szemben utóbb az állam javára marasztalást indítványozzon (tehát a korábbi nyilatkozatát módosítsa), vagy az állam javára marasztalás iránt külön pert indítson. Az államnak az ügyészi indítványban megtestesülő igénye törvényi rendelkezéseken alapuló olyan sajátos igény, amely felől a bíróságnak mindenképpen határoznia kell, a per bármely szakában is jelentették be. A felek akaratától független, önálló léte van, s lényegében mindegyik peres féllel szembeni igényt jelent. A felek az ügyészi indítvány megtétele után tett nyilatkozattal nem gátolhatják meg, hogy az állam az adott eljárásban érvényesítse igényét. Csak az ügyészi nyilatkozat elmulasztása vagy pedig a nemleges nyilatkozat után gyakorolhatják ismét a perbeli rendelkezési jogukat. A Ptké. 32. §-ában, valamint a Pp. 5. §-ában foglalt rendelkezésekből az is következik, hogy ha a Ptké. 32. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészt értesíteni kell, ennek megtörténtéig sincs helye a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának. A felek a fellebbezésük visszavonásával sem hiúsíthatják meg az állam igényének érvényesítését. Az ügyész számára nyitvaálló tizenöt napos határidőn belül, illetőleg az állam javára marasztalás iránti indítvány megtétele után tehát a felek a fellebbezésük visszavonásával nem akadályozhatják meg az ügyészi indítvány érdemi elbírálását. Az ügyész a fellebbezési eljárás során nem tehet az állam javára marasztalás iránt indítványt a kereseti követelésnek arra a részére, amelylyel kapcsolatban a részjogerő [Pp. 228. § (3) bekezdés] már bekövetkezett. Ha az első fokú bíróság az ügyésznek az állam javára marasztalás iránt tett indítványát elutasította, a másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek ezt a rendelkezését csak akkor bírálhatja felül, ha az ügyész az elutasító rendelkezést fellebbezési óvással (csatlakozó fellebbezési óvással) támadta meg. 8. számú IRÁNYELV a szülőtartásról (A 11. számú Irányelvvel módosított szöveg.) Népköztársaságunk lakosságának ma már mintegy 97%-ára terjed ki a társadalombiztosítás. Ennek körében az idős vagy munkaképtelen személyek eltartásának terhét túlnyomórészt a társadalom vállalja magára. 17