Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

esetében az előbbi példában említett 800 Ft-ból (illetőleg társadalombiz­tosítási szolgáltatás esetében az 500 Ft-ból) le kell vonni a balesetet szenvedettet terhelő 30%-nak megfelelő 240 Ft-ot (illetőleg 150 Ft-ot). Ehhez képes kártérítési járadékként havi 560 Ft (illetőleg 350 Ft) jár neki. b) Ha a dolgozónak a baleset utáni keresete nem éri el azt az össze­get, amelyet — a baleset előtti keresetét alapul véve — megmaradt munkaerejével megkereshetne, kártérítési járadékként csak az elvesz­tett munkaerejének megfelelő járadékot követelheti. Ez a baleset előtti keresetének és a baleset után megmaradt munkaképessége mérvének megfelelő kereset közötti különbözet. A példa szerinti esetben, ha a balesetet szenvedett a megmaradt 60%-os munkaképessége mellett nem keres meg havi 1200 Ft-ot, hanem csak havi 1000 Ft-ot, kártérítési já­radékként általában csak havi 800 Ft-ot követelhet. Ahhoz, hogy a bal­eset előtti és a baleset utáni tényleges keresetének teljes különbözetére — a példa szerinti esetben 1000 Ft-ra — jogszerű igényt támaszthas­son, annak kimutatása szükséges, hogy a baleset utáni keresete neki fel nem róhatóan nem éri el a megmaradt munkaképességének megfelelő összeget. Társadalombiztosítási szolgáltatás és kármegosztás esetén az a) pont­ban kifejtettek megfelelően irányadók. c) Ha a balesetet szenvedettnek a baleset utáni keresete meghaladja azt az összeget, amely megfelel a megmaradt munkaképessége arányá­nak, a felelős személy általában a baleset előtti és a baleset utáni tény­leges kereset különbözetének megfelelő összegű kártérítési járadék fi­zetésére köteles. A példa szerinti esetben, ha a balesetet szenvedett a 60%-os megmaradt munkaképességének megfelelő 1200 Ft helyett 1600 Ft-ot keres, a felelős személy általában csak havi 400 Ft kártérítési já­radék fizetésére köteles. Társadalombiztosítási szolgáltatás és kármegosztás esetén az a) pont­ban kifejtettek itt is irányadók. A c) pontban foglaltak módosulnak abban az esetben, ha a balesetet szenvedett a balesetből eredő jelentős testi fogyatkozása ellenére rend­kívüli munkateljesítménnyel keres többet, mint amennyi megmaradt munkaképességének megfelel. Ebben az esetben a rendkívüli munkatel­jesítményből eredő többletkeresetet a felelős személy javára nem lehet figyelembe venni. A példa szerinti esetben tehát a balesetet szenvedett nem havi 400 Ft, hanem havi 800 Ft baleseti járadék illeti meg. PK 46. szám (A PK 402. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A baleset következtében munkaképtelenné vagy csökkent munkaké­pességűvé vált személy által kártérítés címén igényelt járadék összegé­nek meghatározása szempontjából a baleset előtti átlagkereset, illető­189

Next

/
Oldalképek
Tartalom