Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

hogy az elővásárlási jog biztosítása révén az egészségtelen elaprózottságot megszüntesse, vagy legalábbis szűkítse. Ez kitűnik a Ptk. 145. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolásból is, amely arra utal, hogy a jogszabály az idegenek beékelődését kívánta lehetőleg kiküszöbölni. Mindezek a célkitűzések megvalósulnak akkor, ha az elővásárlási jog a tulajdonostársakat csak a kívülről jövő ajánlat esetén illeti meg, s így nem indokolt, hogy ez a jog a tulajdonostársakat az egymás közötti viszonyukban is megillesse. Ennek annál kevésbé van létjogosultsága, mert a tulajdonostársak bármelyikének rendelkezésére áll a közös tulajdon megszüntetésének a lehetősége (Ptk. 147. és 148. §-a). Mindezeknél fogva a tulajdonostársak elővásárlási jogosultsága az í. pontban foglaltak szerint alakul. II. Az eladó tulajdonostárs — a Ptk. 377. §-ának (1) bekezdésére és 376. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel — a kívülről jövő vételi'ajánlatot mindegyik tulajdonostársával közölni köteles. Nem terheli e kötelezettség a Ptk. 376. §-ának (1) bekezdésénél fogva azokkal a tulajdonostársaival szemben, akiknek tartózkodási helye (például ismeretlen, vagy külföldi), illetőleg más körülmények miatt a közlés teljesítése rendkívüli nehézséggel, vagy számottevő késedelemmel járna. Adott esetben a közlési kötelezettséget rendkívül nehezítő s így ez alól mentesítő körülménynek számíthat az, ha a tulajdonostársak száma viszonylag nagy (és főként, ha különböző helyeken is laknak). Természetesen azokkal, akikkel szemben a közlés nehézségbe nem ütközik, az ajánlatot közölni kell, még ha nagy is a tulajdonostársak száma. Különösen fennáll a közlési kötelezettség azzal a tulajdonostárssal szemben, aki jelentősebb hányadban tulajdonos, feltéve természetesen, ha a közlés egyébként nem ütközik nehézségbe. ííí. A Ptk. 336. §-ának rendelkezéséhez képest a tulajdonostársakat az elővásárlási jog egymás között egyenlő arányban — megosztva — illeti meg. Ha ennek ellenére közöttük ilyen értelemben megegyezés nem jön létre, arra kell figyelemmel lenni, hogy az elővásárlási jognak jogszabályon alapuló intézménye az eladóval szemben, a tulajdonjogból folyó rendelkezési jog (Ptk. 112. §) korlátozása, amelynek viszont határt szab az eladó jogos érdekeinek érvényesülése. Az eladó jogos érdekéhez tartozik az, hogy a tulajdonostársak közötti esetleges ilyen tárgyú vita a vagyontárgy feletti rendelkezési jogának gyakorlását számottevően ne nehezítse meg. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a többi tulajdonostárs között a fenti értelemben megegyezés nem létesül, de van olyan tulajdonostárs, aki az eladásra kerülő egész tulajdoni illetőségre (illetőségrészre) nézve a vételi ajánlatot magáévá teszi, ez elővásárlási jog egyedül őt illeti meg. Ha több ilyen — egyedül fellépő — tulajdonostárs van, a késedelem elhárítása érdekében közülük az eladó tulajdonostárs választ. ÍV. A Csjt. 27. §-ának rendelkezése folytán a házastársak között az együttélésük alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében vagyonjogi egység keletkezik. Ennek következtében ők az elővásárlási jogot — amelynek gyakorlása közöttük általában amúgy is közös szerzést és tulajdont 126