Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

eredményez — együttesen is gyakorolhatják, még ha egyikük nem is tulajdonos. A nem tulajdonos házastárs azonban egymagában — tehát ha a házastársának konkrét jogosultságához nem kapcsolódik — tulajdonostársak körén kívül esik, ennélfogva őt egyedül elővásárlási jog nem illeti meg. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha a házastársat a Csjt. 27. S-a alapján a telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül tulajdonostársnak kell tekinteni. Az együttélő házastársak vagyonjogi egységét jogszabály biztosítja, egyéb hozzátartozók között a törvény erejénél fogva ilyen egység nincs. Ennélfogva a tulajdonostárs szülő a gyermeke nevében és részére vagy vele együttesen elővásárlási jogot nem gyakorolhat. Természetesen a szülő saját nevében elővásárlási jogot gyakorolhat, s a tulajdonjog megszerzése után azt adásvételi szerződésen kívül korlátozás nélkül a gyermekére ruházhatja át. V. Az a körülmény, hogy a kiskorú tulajdonostárs az elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, nem jelent ellenérték nélküli joglemondást, hanem csupán azt, hogy éppen anyagi kiadással járó és pozitív joglépést (a vételi ajánlat elfogadását) szükségessé tevő jogosultsággal nem kíván élni. Ennélfogva ehhez gyámhatósági jóváhagyásra nincs szükség. Egyébként ha az ellenérték nélküli joglemondást jelentene, akkor — a Ptk. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében — még gyámhatósági jóváhagyással sem lenne érvényes. Éppen ellenkezőleg, a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében ahhoz szükséges a gyámhatóság hozzájárulása, hogy a kiskorú elővásárlási jogának gyakorlása útján ingatlant szerezzen. VI. A Ptk. 117. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzése is szükséges ugyan, jogrendszerünk azonban bizonyos esetekben elismeri a telekkönyvi bejegyzés nélkül szerzett tulajdont is. így például telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül a Ptk. 673. §-ának (2) bekezdése értelmében az örökös minden további joglépés nélkül, a Csjt. 27. §-a értelmében pedig az együttélés alatt az egyik házastárs által különvagyoni ráfordítás nélkül visszterhesen szerzett vagyontárgy felett a másik házastárs is tulajdonjogot szerez. A jogszabály az elővásárlási jog tekintetében nem tesz különbséget a telekkönyvi és az ilyen teljes jogú, de a telekkönyvbe be nem jegyzett résztulajdonos között. Ezért, ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ilyen telekkönyvön kívüli résztulajdonosa is van, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azzal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. A telekkönyv közhitelességének elvéből folyóan azonban telekkönyvön kívüli résztulajdonos esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el. VII. Végrehajtási árverés esetében az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő 127