Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

eredményez — együttesen is gyakorolhatják, még ha egyikük nem is tulajdonos. A nem tulajdonos házastárs azonban egymagában — tehát ha a há­zastársának konkrét jogosultságához nem kapcsolódik — tulajdonostár­sak körén kívül esik, ennélfogva őt egyedül elővásárlási jog nem illeti meg. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha a házastársat a Csjt. 27. S-a alapján a telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül tulajdonostársnak kell tekinteni. Az együttélő házastársak vagyonjogi egységét jogszabály biztosítja, egyéb hozzátartozók között a törvény erejénél fogva ilyen egység nincs. Ennélfogva a tulajdonostárs szülő a gyermeke nevében és részére vagy vele együttesen elővásárlási jogot nem gyakorolhat. Természetesen a szülő saját nevében elővásárlási jogot gyakorolhat, s a tulajdonjog meg­szerzése után azt adásvételi szerződésen kívül korlátozás nélkül a gyer­mekére ruházhatja át. V. Az a körülmény, hogy a kiskorú tulajdonostárs az elővásárlási jo­gát nem kívánja gyakorolni, nem jelent ellenérték nélküli joglemondást, hanem csupán azt, hogy éppen anyagi kiadással járó és pozitív joglépést (a vételi ajánlat elfogadását) szükségessé tevő jogosultsággal nem kíván élni. Ennélfogva ehhez gyámhatósági jóváhagyásra nincs szükség. Egyébként ha az ellenérték nélküli joglemondást jelentene, akkor — a Ptk. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében — még gyámhatósági jóváha­gyással sem lenne érvényes. Éppen ellenkezőleg, a Ptk. 19. §-a (1) be­kezdésének c) pontja értelmében ahhoz szükséges a gyámhatóság hoz­zájárulása, hogy a kiskorú elővásárlási jogának gyakorlása útján ingat­lant szerezzen. VI. A Ptk. 117. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint ingatlan tu­lajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzése is szükséges ugyan, jogrendszerünk azonban bizonyos esetekben elismeri a telek­könyvi bejegyzés nélkül szerzett tulajdont is. így például telekkönyvi bejegyzéstől függetlenül a Ptk. 673. §-ának (2) bekezdése értelmében az örökös minden további joglépés nélkül, a Csjt. 27. §-a értelmében pe­dig az együttélés alatt az egyik házastárs által különvagyoni ráfordítás nélkül visszterhesen szerzett vagyontárgy felett a másik házastárs is tu­lajdonjogot szerez. A jogszabály az elővásárlási jog tekintetében nem tesz különbséget a telekkönyvi és az ilyen teljes jogú, de a telekkönyvbe be nem jegyzett résztulajdonos között. Ezért, ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az in­gatlannak ilyen telekkönyvön kívüli résztulajdonosa is van, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azzal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. A telekkönyv közhitelességének elvéből folyóan azonban telekköny­vön kívüli résztulajdonos esetében a közlési kötelezettség elmulasztásá­ból folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szem­ben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el. VII. Végrehajtási árverés esetében az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom