Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Polgári Kollégiumának és a Polgári Kollégium tanácselnöki értekezletének állásfoglalásai POLGÁRI JOG PK 1. szám A Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének a föld és épület külön tulajdonára vonatkozó kivételes szabálya csak az abban megállapított feltételek fennállása és a megállapodás írásbafoglalása esetén alkalmazható. E feliételek hiányában a ráépítésből folyó tulajdoni kérdéseket a Ptk. 138. §-a (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell rendezni. A Ptk. 110. és 111. §-ában, illetőleg a Ptk. 138. §-ában szabályozott túlépítés és ráépítés közös vonása, hogy az építkező saját anyaggal idegen területre épít. Míg azonban ráépítés esetében az építkező saját anyaggal teljes egészében másnak a tulajdonában levő telekre épít, addig túlépítésnél az építkező saját telkén épít, de az épület a telek határain túlra is átnyúlik. Betelepítésnek minősül, ha valaki másnak a tulajdonában álló ingatlanon építkezést nem kívánó beruházást (szőlő, gyümölcsös telepítése stb.) végez. A betelepítést végző személy szerződés alapján vagy anélkül járhat el. Szerződés esetén a felek megállapodása az irányadó, szerződés és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában pedig a Ptk.-nak a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra, ha vita támad a beruházott értékek jogi sorsa tekintetében. A ráépítésre és túlépítésre vonatkozó szabályok alkalmazására azonban ilyen esetben nem kerülhet sor. A Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha jogszabály vagy a földtulajdonossal az építkezés befejezése előtt kötött megállapodás egyébként így rendelkezik. A Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja alá eső tényállások esetében két önálló ingatlanon (a telken és az épületen) keletkezik tulajdonjog. A felek közötti megállapodás az egyik ingatlan (az épület) tulajdoni sorsát rendezi, tehát lényegében ingatlanelidegenítési ügylet jön létre. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdésében foglaltakból következik, hogy ennek az ügyletnek az érvényességéhez a megállapodás írásbafoglalása szükséges. Az alakszerűség követelményének mellőzése esetében osztott tulajdon nem keletkezik, hanem érvényesül az az általános szabály, amely szerint az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Ilyenkor csak a ráépítésből eredő jogok érvényesíthetők. Ez utóbbi felől a Ptk. 138. §-a rendelkezik. Ennek (2) bekezdése sze115