Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

fizetésére halasztást ad annak kikötésével, hogy ha a kötelezett meghatározott ideig az eredetileg vállalt vagy a helyébe lépett szolgáltatást szerződésszerűen teljesíti, lemond a kötbérkövetelés érvényesítéséről. Az utóbbi esetben az egyezség a feleknek olyan szerződését foglalja magában, amelyet peren kívül is érvényesen megköthetnének. A bírói egyezség kötésénél is érvényesül a jogszabályok korlátai között a felek szerződési szabadsága, a felek tehát e határokon belül a diszpozitív szabályoktól eltérő módon is rendezhetik jogviszonyukat. Az ilyen egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, tehát az említett tényálláson nyugvó egyezség jóváhagyásának nincs törvényes akadálya. A jóváhagyott egyezség alapján is a kötelezettel szemben csak a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér megfizetése kényszeríthető ki. tehát az egyezség alapján a feltételként kikötött felváltó szolgáltatást a jogosult nem követelheti. A kötelezett által az egységben feltételesen felajánlott felváltó szolgáltatást azonban a jogosult — ha az megfelel az egyezségnek — köteles elfogadni, s ez esetben nem követelheti a kötbér megfizetését. IV. A Ptk. 410. §-ának (1) bekezdése szerint mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, magatermelte termény, termék vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állat átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és az ellenérték megfizetésére vállal kötelezettséget. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a szerződés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat nevelése vagy hizlalása is lehet. E szerződésekkel a felek között zártfajú kötelem létesül. A kötelem jellegén nem változtat és azt egyedi kötelemmé (amilyen pl. minden esetben a tenyészállat nevelésére kötött szerződés) nem teszi, ha a felek a szerződésre rávezetik az állat marhalevelének számát. Ez ugyanis csupán egyes állatok elidegenítésének a megakadályozását célozza. Az 54/1967. (XII. 17.) Korm. számú rendelet 23. §-a folytán a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában azokban a kérdésekben, amelyeket ez a rendelet nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv XXXVI. Fejezetét, valamint a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát alkalmazni kell a Ptk. 288—291. §-aiban foglalt általános szabályokat is. A Ptk. 289. §-ából pedig az következik, hogy a felek között létesült zártfajú kötelemre tekintettel a teljesítés csak akkor válik lehetetlenné, ha a kötelezettnek a szerződésben meghatározott fajú és minőségű növény, állat, termény vagy termék már nincs a tulajdonában. Ennek bekövetkezéséig tehát a zártfaj körén belül a kötelezett teljesíteni köteles. XXXIV. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a XVI és XVII. számú Polgári Elvi Döntések hatályon kívül helyezéséről A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a XVI. és XVII. számú polgári elvi döntéseket 1971. július hó 1. napjával hatályon kívül helyezi. 104