Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

vényesíti az előbb említett két igényt, az elnök a Pp. 313. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűz határnapot, és a bíróság az előbbiek szerint jár el. III. A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság az egyezséget végzéssel akkor hagyja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek; ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. Ha a teljesítés lehetősége fennáll akár azért, mert nem vált lehetetlenné, akár pedig azért, mert a jogosult a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása esetén a késedelem következményeinek alkalmazását (a teljesítést) választotta, a bíróság az ítéletben feltételesen nem marasztalhatná a kötelezettet a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér fizetésére. Ilyenkor ugyanis a kötbérfizetési kötelezettség még nem nyílt meg, és nem lehet előre tudni, hogy a jövőben egyáltalán meg fog-e nyílni, és ha megnyílik, a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható lesz-e. Ha tehát a felek ilyen tényállás esetén kötnek egyezséget teljesítésre és feltételesen, a teljesítés jövőbeli elmaradásához kapcsoltan a nemteljesítés esetére kikötött kötbér fizetésére, ezt az egyezséget a bíróság — mint a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek meg nem felelőt — nem hagyhatja jóvá. Nem felel meg a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek az elsődlegesen teljesítésre, másodlagosan pedig a nemteljesítés esetére kikötött kötbér fizetésére irányuló egyezség jóváhagyása akkor sem, amikor a teljesítés lehetetlenné vált ugyan, de nem a kötelezettnek felróható okból, illetőleg amikor a kötelezett a teljesítést jogos okból tagadta meg. Ezért a bíróság nem hagyhatja jóvá az elsődlegesen teljesítési, másodlagosan pedig kötbérfizetési kötelezettséget tartalmazó egyezséget akkor sem, amikor annak alapjául ilyen tényállás szolgál. Más a helyzet akkor, amikor a tényállás szerint a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér iránti igény vagy azért megalapozott, mert a teljesítés a kötelezettnek felróható okból vált lehetetlenné, vagy pedig azért, mert a kötelezett jogos ok nélkül tagadta meg a teljesítést, és a jogosult a lehetetlenülés következményeinek alkalmazását választotta. Ilyenkor a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér iránti igény már megnyílt, s a kötbér a jogosultat a kötelezett felróható szerződésszegése miatt meg is illeti. Amikor a törvény a szerződő feleket nem kötelezi a kötbér érvényesítésére, a jogosult erre vonatkozó megállapodás hiányában is eltekinthet a megnyílt kötbérkövetelésének érvényesítésétől. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésére tekintettel annak sincs akadálya, hogy a felek megállapodása szerint a jogosult meghatározott feltétel bekövetkezése esetében álljon el kötbérigényének érvényesítésétől. Ilyen feltételül szabhatja a felek megállapodása azt, hogy a kötelezett a szerződésben kikötött és neki felróható okból lehetetlenné vált szolgáltatás helyett későbbi teljesítési határidővel más dolgot szolgáltat, és ennek megvalósulása esetén mentesül a kötbérfizetési kötelezettségtől. Ha pedig a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül tagadta meg, és a jogosult a lehetetlenülés következményeinek alkalmazását választotta, a felek olyan szerződést is köthetnek, amely szerint a jogosult az esedékes és őt megillető kötbér 103