Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

dekből is indokolt követelése mellett egyidejűleg a nemteljesítés esetén érvényesíthető jogait is megóvja. Ezért lépnek fel a jogosultak olyan keresettel, amelyben a teljesítés követelését és a nemteljesítés esetére kikötött kötbér iránti igény érvényesítését összekapcsolják. E kétféle igény összekapcsolását a Ptk. 246. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabály nem akadályozza. A két igény együttes megítélésének tilalma ugyanis nem jelenti azt, hogy a kétféle igény érvényesítését feltételesen egy keresetlevélben nem lehet összekapcsolni. Két vagy több igény érvényesítése feltételesen összekapcsolható akkor, mikor ugyanabból a jogviszonyból a jogosultat több olyan igény illetheti meg, amelyek közül az egyiknek a teljesítése (sikeres érvényesítése) kizárja ugyan a többi teljesítését, de az egyiknek a teljesíthetetlensége nem zárja ki a többi sikeres érvényesítést. így pl. a tartási szerződés megszüntetése kizárja annak életjáradéki szerződéssé való átalakítását, de a megszüntetésre irányuló kereset sikertelensége nem zárja ki a tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átalakítását. Ugyanígy a végrendelet sikeres megtámadásával meghaladottá válik a kötelesrész iránti igény, de ha a végrendelet megtámadása sikertelen, a jogosult érvényesítheti a kötelesrész iránti igényét. Eljárásjogi akadálya sincs annak, hogy a felperes ugyanabban a keresetlevélben két kereseti kérelmet úgy terjesszen elő, hogy a bíróság a másodlagos kereseti kérelmet csak akkor bírálja el, ha az elsődlegesen eldöntendő kereseti kérelme alaptalannak bizonyulna. Ha ilyenkor a bíróság az elsődleges kereseti kérelemnek helyt ad, a másodlagos kereseti kérelem tárgytalanná válik. Ha viszont az elsődleges kereseti kérelmet elutasítja, érdemben kell döntenie a másodlagos kereseti kérelem tárgyában is. A szerződés teljesítésének követelése kizárja ugyan azt, hogy a jogosult a szerződés nemteljesítéséből eredő igényeit is érvényesítse, nincs kizárva azonban a szerződés nemteljesítéséhez kapcsolódó igények érvényesítése akkor, amikor a teljesítés nem követelhető. Ezért ha a jogosultnak nincs tudomása a teljesítés lehetetlenné válásáról vagy jogos ok nélküli megtagadásáról, igényét úgy is érvényesítheti, hogy a kötelezettet elsődlegesen a szerződés teljesítésére és késedelmi kötbér fizetésére, másodlagosan pedig — arra az esetre, ha az elsődleges kereseti kérelem nem bizonyulna alaposnak — a nemteljesítés esetére kikötött kötbér fizetésére, valamint az előleg visszatérítésére kéri kötelezni. Ilyenkor a bíróság akkor jár el helyesen, ha a tényállást elsősorban a szerződés teljesíthetősége tekintetében tisztázza, s ennek megállapításával az elsődleges kereseti kérelemnek ad helyt. Ha a tényállás szerint a teljesítés lehetetlenné vált, az elsődleges kereseti kérelem elutasítása mellett a másodlagos kereseti kérelem tárgyában is megállapíthatja a tényállást, és annak alapján érdemben határoz. Ha a tényállás szerint a teljesítést a kötelezett jogos ok nélkül tagadta meg, a jogosultat arra hívja fel, hogy válasszon a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. A továbbiakban e nyilatkozattól függően folytatja az eljárást, és határoz a feltételesen előterjesztett kereseti kérelmek közül fennmaradt egyik kérelem tárgyában. Ha a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben ér102