Görgey Mihály - zoltán Ödön (szerk.): Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1976)

a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések körében, amelyek az iparnak nyersanyaggal, a város lakosságának pedig élelemmel ellátása szempontjából kiemelkedő szerepet töltenek be. A polgári jogi viszonyokban kötelező kölcsönös együttműködés a reális teljesítés érdekében nemcsak a kötelezettre, hanem a jogosultra is ró feladatokat. Ez a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések körében ugyancsak kiemelkedő jelentőségű, mert a jogosultnak a megfelelő teljesítés előmozdítása érdekében sokoldalúan kell támogatnia a kötelezettet. A törvénynek a szerződésekre vonatkozó' egyes rendelkezéseit ezeknek az alapvető elveknek a szem előtt tartásával lehet helyesen értelmezni. í. A Ptk. 246. §-ának (3) bekezdése szerint a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja; a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. E szabály összhangban áll a teljesítés lehetetlenné válására (Ptk. 309—312. §) és a teljesítés jogos ok nélküli megtagadására (Ptk. 313. §) vonatkozó szabályokkal. Ha a teljesítés lehetetlenné vált, teljesítésre már nem kerülhet sor, az erre való kötelezés logikailag kizárt, a bíróság az ítéletében csak a szerződés nemteljesítésének jogkövetkezményeit alkalmazhatja. A teljesítés jogos ok nélküli megtagadása esetén a törvény a jogosultnak választást enged: választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Ha a jogosult a lehetetlenülés következményeinek alkalmazását választotta: teljesítésre kötelezni ekkor sem lehet, tehát a bíróság az ítéletében csak a nemteljesítés jogkövetkezményeit alkalmazhatja. Ha a jogosult a késedelem következményeinek az alkalmazását választotta, a bíróságnak teljesítésre kell kötelezni. Ekkor viszont logikailag kizárt, hogy a bíróság a teljesítés lehetetlenné válásának (a nemteljesítésnek) a jogkövetkezményeit is alkalmazza. Ugyanis a teljesítésre kötelezéshez csak a késedelmi kötbér megítélése kapcsolódhat, de nem kapcsolódhat a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér megítélése is, mert a szerződésteljesítésnek a lehetősége még fennáll, tehát a nemteljesítés esetére kikötött kötbér iránti igény még nem nyílt meg. Ezért a bíróság az ítéletében a teljesítésre kötelezés mellett a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér fizetésére nem kötelezhet, mert e kötbér iránti igény még nem nyílt meg. A bíróság nyilvánvalóan nem marasztalhatja a kötelezettet olyan kötbér fizetésére, amelynek nemcsak a keletkezése bizonytalan, de bizonytalan az is, hogy a teljesítés esetleges jövőbeli elmaradása milyen okra vezethető vissza és a kötelezettnek felróható-e. Ha a teljesítés felróható lehetetlenné válása, illetőleg jogos ok nélküli megtagadása a teljesítésre és késedelmi kötbér fizetésére kötelező ítélet meghozatala után következett be, a jogosult a kötelezett ellen a nemteljesítés esetére kikötött kötbér iránt új pert indíthat. II. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekkel kapcsolatban előfordulhat, hogy a teljesítési határidő eredménytelenül telik el, a jogosult pedig nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy a teljesítés elmaradásának okáról határozott tudomást szerezzen. Ekként a jogosultnak érdekében állhat, hogy a szerződés teljesítésének népgazdasági ér101