Máté Imre - Neubauer Ferenc (szerk.): A földbirtokreform. Törvény és novella. A végrehajtási utasításokkal, a kapcsolatos rendeletekkel, magyarázatokkal, joggyakorlattal és jegyzetekkel (Budapest, 1924)

— 20 — viselésére vagy a közigazgatási bíróság ítélőbíráinak másik felerészére nézve előírt képesítéssel kell bírniok. A bíróság többi tagját a földmívelésügyi miniszternek a következő §-ban megbatározott kijelölés alapján tett előterjesztésére az államfő nevezi ki. Közszolgálatban álló egyén ilyen kinevezése közszolgálati alkalmazását és állását nem érinti, közszolgálatban nem álló egyénnek ilyen kinevezése pedig tiszteletbeli. 6- §• ^e^eLö ^ O^zágos Földbirtokrendező Bíróság tagjainak állására kijelöl : 1. a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság teljes ülésében saját kebeléből titkos szavazással kilenc-kilenc tagot; 2. az Országos Mezőgazdasági Kamara tagjai sorából tíz tagot; 3. a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Pénzintézeti Központ egy-egy tagot; 4. a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy-egy, a földmívelésügyi miniszter négy tagot (N. 4. §.). Ha a 2—3. pontok alapján a kijelölés záros határidőn belül meg nem történik, az ekként üresen maradó helyre a tagot a 2. pont esetében a földmívelésügyi miniszter, a 3. pont esetében pedig a pénzügyminiszter jelöli ki. Szükség esetében magfelelő számú póttag is nevezhető ki. L.: 1922:1. t.-c. 30. §., N. 4. §. > 7- §. Az elnök, másodelnök és tanácselnökök kinevezése élethossziglanra szól. Nyugdíjazásuk tekintetében a m. kir. Kúria hasonló Tangú tagjaira vonatkozó törvényes intézkedéseket kell alkalmazni. Maga a bíróság pedig úgy alakul, hogy évenként a tagok és a póttagok egyhatodegyhatod része sorshúzás útján kilép, úgyhogy minden évben csak azok esnek sorsolás alá, akik az előbbi években még nem voltak kisorsolva. Az ekként kilépő tag újból kijelölhető és kinevezhető. A tagság kilépés nélkül is megszűnik elhalálozás vagy lemondás folytán, továbbá a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság jelölése alapján kinevezetteknél, ha az illető tag megszűnik az őt jelölő bíróságnak bírája lenni; valamely szervezet jelölése alapján kinevezetteknél, ha a tag a kijelölő szervezetnél tagságát, illetőleg azt a megbízatását elveszti, amelynek alapján kijelölték. A tagság megszűnik az ülésekről való indokolatlan távolmaradás folytán is. A megüresedő tagsági helyeket ugyanolyan módon kell betölteni, mint ahogy első ízben betöltötték. A megjelenésben akadályozott rendes tag helyébe a lehetőséghez képest póttagot kell behívni az ülésekre, még pedig mindig azt a póttagot, aki ugyanannak a szervnek jelölése alapján lett a bíróság tagja, mint az akadályozott rendes tag.