Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1893. évi 19.665. I. M. számú utasítás 161. §. 883 2. Ha a telekkönyvnek a tagosításhoz vagy úrbéri rendezés,~hez képest való átalakítása megtörtént már és a) ha ez alkalommal a közös illetőség az 1869. évi 2579. számú szabályrendelet 7. §. g) pontja értelmében telekkönyveztetett, a felosztás folytán keletkezett részletek azon volt úrbéri birtokok kiegészítő részeiként vezetendők be, melyeknek tartozmányát a közös telekkönyv tartalma s a külön telekjegyzőkönyvekben történt feltüntetés szerint a közös illetőségből járó hányadok képezték ; ha pedig harmadik személyek a hányadokra külön szereztek tulajdonjogot, a felosztás folytán keletkezett részletek ezek úrbéri birtokának kiegészítő részeiként veendők fel. Ha a felosztás folytán keletkezett birtokrészletnek más telekkönyvi birtoktesttel való egyesítését a 159. §. 4. pontjában említett valamely ok gátolja, a birtokrészlet bevezetésére nézve ugyané pont szabályai alkalmazandók. b) Ha a telekkönj'v átalakításánál a közös illetőség telekkönyvezése az 1881. évi 40.101. számú rendelet értelmében történt, az időközben foganatosított felosztás folytán keletkezett birtokrészletek az előző 2. pont egyéb szabályainak megtartásával azon tulajdonosoknak, illetve jogutódaiknak nevére veendők fel, akiknek nevére a megfelelő osztatlan illetőségek a közös telek jegyzőkönyvben bevezetve voltak. c) Ha a telekkönyvi átalakításnál a közös illetőség telek könyvezésére az 1889. évi 45.041-dik számú rendelet szabályai alkalmaztattak, a felosztás folytán keletkezett birtokrészletek olyanoknak tekintendők, melyek az ugyanezen rendelet 2. §-a szerint vezetett külön telekjegyzőkönyvekben foglalt osztatlan illetőségeket helyettesítik. d) Ha az egy közös telekjegyzőkönyvbe bevezetett illetőségnek csak egy része képezte a felosztás tárgyát, az osztatlanul maradt illetőség bejegyzésére a 159. §. 5. pontjának, a felosztott rész bejegyzésére nézve pedig a jelen §. L, 2., 3. és 4. pontjainak szabályai alkalmazandók ; még pedig a 4. pont tekintetében azzal a pótlással, hogy a felosztott birtokrészletek bejegyzésén felül az egyes betétekbe külön sorszámok alatt azok a bejegyzett tételek is egész terjedelmükben át vezetendők, amelyek az 1889. évi 45.041. számú rendelet 2. §-a szerint a közösben maradt birtokból járó illetőségek megjelölésére szolgálnak. 161. §. Ha a jogosúltak a közösen kiadott úrbéri illetőséget maguk között tényleg felosztották, de a felosztás bírói jóváhagyását ki nem eszközölték és a betétszerkesztési munkálatok elhalasztásának a 34. §-ban szabályozott esete sem forog fenn, a vonatkozó illetőség közösnek vétetik fel. Ebben az esetben, ha a kataszteri felmérés és ezzel kapcsolatos munkálat a tényleges felosztás eredményéhez képest az egyeseknek jutott járandóságok feltüntetésével foganatosíttatott, a közös illetőséget tartalmazó betétbe a kataszteri munkálatban előforduló birtok56*