Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

1893. évi 19665. I. M. számú utasítás 78. §. 825 férfiak, akár valamelyik jelentkező tulajdonostárs nyilatkozata szerint a tulajdonostársak az ingatlant közösen nem abban az arányban bírják, amely a N. 16. §-a szerint jogvélelem alapján volna bejegyzendő (76. §.) a bizottság figyelmeztetni köteles a jogosultakat, hogy egyértelmű megállapodásnál fogva a tulajdonjognak eltérő részesedési arány szerinti bejegyzését kívánhatják. Megállapodás létrejötte esetében a jegyzőkönyv felvételének módjáról és a további teendőkről a N. 16. §-a rendelkezik. (105. §-beli III. minta, 68., 74., 129. §§.) Olyan megállapodás, mely szerint egy vagy több tulajdonostárs a részesedésből egészen kirekesztetnék, az illetők beleegyezésének esetére is csak akkor veendő figyelembe, ha a részesítésnél mellőzött egy vagy több tulajdonostárs határozatlan arányú jutaléka nyilvánkönyvileg terhelve vagy épen nincsen vagy ha arra csak olyan tehertételek vannak bejegyezve, amelyek valamennyi tulajdonostárs jutalékát ugyanabban a rangsorozatban terhelik. Erre az érdekeltek adott esetben figyelmeztetendők. Az egyértelmű megállapodásra nézve tulajdonostársnak tekintendő az a tényleges birtokos is, kinek tulajdonjoga a betétfSzerkesztési eljárás folyamán bejegyeztetik. 78. §. A T. 12. §-ában említett nem telekkönyvezett ingatlanok külön jegyzőkönyv felvétele mellett a betétben a tényleges birtokos íievére (89. §.) megfelelő kataszteri helyrajzi számaik alatt vétetnek fel. (56. §.) A tényleges birtoklás igazolása a T. 15. §. a) pontja értelmében történik. Nem telekkönyvezett ingatlannak csak azt lehet tekinteni, amely nemcsak a telek jegyzőkönyvekben nincs felvéve, hanem amelynek megfelelő terület a telekkönyvi térkép szerint telekkönyvezettnek és mint ilyen valakinek tulajdonául felvettnek szintén nem jelentkezik. Ennélfogva telekkönyvezetlen ingatlannak nem tekinthető az olyan ingatlan, amelyre a telekkönyvi térkép értelmében egymással közvetlenül érintkező más birtokrészletek közé esnék és amelynek területe eszerint ezekben a birtokrészletekben bennfoglaltatok. Az ilyen ingatlanra nem a T. 12. §-ának, hanem esetleg a N. 7. §-ának rendelkezései (95. §.) alkalmazandók. Másrészt nem telekkönyvezett ingatlanoknak tekintendők azok az ingatlanok is, amelyek a telekkönyvi átalakításkor elkövetett mulasztás miatt nincsenek felvéve.1) A természetes iszapolás és a vízmederben támadt sziget az x) Ez a szabály nem áll azokra az ingatlanokra, amelyek a tkvi átalakítás előtt telekkönyvezve voltak s csupán azért maradtak ki a telekkönyvből, mert a telekkönyv átalakításakor abba a telekkönyvbe nem vezették be, amelybe a régi birtok helyett bevezetni kellett volna. Ezekre a régi részletekre nézve ily esetben a telekkönyv nincs átalakítva.