Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog III-IX. rész (Budapest, 1912)

826 Betétszerkesztési utasítás. 1885. évi XXIII. t.-c. 5. §-a értelmében a parti birtokok növedékét képezi akként, hogy ugyané törvény 4. §-a1) szerint az átellenes parti birtokok között a meder középvonala képezi a birtokhatárt. Ehhez képest, ha az iszapolás vagy a sziget azoknak a személyeknek tényleges birtokában van, akik a telekkönyv szerint a parti birtokok tulajdonosai, az új terület a tényleges birtok mérvéhez képest a parti birtokokat tartalmazó betétek A) lapjaira, azokkal egy-egy telekkönyvi jószágtestté egyesítve veendő fel. Ebben az esetben, ha a parti birtok zálogjogilag terhelve van, az új területre vonatkozólag a teherlapon külön bejegyzés nem szükséges, mivel a fővagyonra szerzett zálogjogok az utólag telekkönyvezett növedékre is kiterjednek. Köteles azonban a bizottság a szomszéd birtokosok, a községi elöljáróság és a bizalmiférfiak meghallgatásával hivatalból kipuhatolni azt, vájjon az említett területek tulajdona iránt nincs-e per folyamatban, illetőleg a tulajdonjog nem vitás-e? Ha vdtás, akkor a betétterv »Jegyzet« rovatában ez a kitétel jegyzendő fel: »A tulajdonjog vitás.« (140. §. 1. p., 168. §.) Ha ugyanaz a birtokrészlet hibás helyszínelésnél vagy hibás telekkönyvi átalakításnál fogva több telek jegyzőkönyv A) lapján fordul elő, az a betétben az első bekezdés szabályainak alkalmazásával szintén a tényleges birtokos nevére veendő fel.2)* Ellenben ha ugyanaz a birtokrészlet több jegyzők ön}7 vben hibás telekkönyvi végzés vagy ilyen végzés hibás foganatosítása alapján van bejegyezve, az ebbeli szabálytalanság megszüntetése a 40. és illetőleg a 81. §. szerinti eljárás útján történik. 79. §. A N. 3-ik §-ában említett pincék a betétekben felveendők abban az esetben is, amikor telekkönyvileg sem a helyszínelés alkalmával, sem utólag, sem pedig a kataszteri munkálatban fel nem vétettek és a föld vízszintes felületét tekintve, tért nem foglalnak el. Ha az ilyen pincék a telekkönyvben fel vannak véve és a 1) 1885 : XXIII. t.-c.: »4. §. A vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. Átellenes parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt. 5. §. Természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek a parti birtok növedékét képezik. Támadt szigeteknél a határt ugyanazon part birtokosainál az a merőleges vonal képezi, amely a birtok végpontjáról a vízfolyás középvonalára húzható. A 4. §. és a jelen §. rendelkezései által az e törvény életbelépte előtt magánjogi címen szerzett tulajdon nem érintetik.« 2) A többszörös telekkönyvezés megszüntetésének az egyik telekkönyvezés megszüntetésével kell történnie. Lényegében e szakasz rendelkezésének is ez az értelme. E szakasz azt a telekkönyvezési rendeli fenntartani, mely a tényleges birtoklással megegyezik. A szabályok a birtokon kívül álló feleket utasítják igényének érvényesítésével a törvény rendes útjára. L. a 19.661/1893. I. M. rendeletet.