Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

Bevezetés. XXXV szerű vázrajzot kell mellékelni. A vázrajz készítésének legújabb szabályait az 5900/911. és 32.000/911. I. M. rendeletek tartalmazzák (lásd a 680. és 685. 1.). Ezek szerint a vázrajznak a felosztott részlet alakját és számát a szomszédos részletek számaival együtt pontosan kell mutatni. A felosztás folytán keletkezett új részletek számozására bármely oly jegyet lehet alkalmazni, amelynek segélyével az új részletek egymástól megkülöböztethetők. A telekkönyvi hatóság feladata lesz azután ezeket a jegyeket az 5900/911. I. M. számú rendeletnek megfelelő törtszámokkal helyettesíteni. Ez a törtszám a következőképen alakítandó : számlálója a községbeli legmagasabb részletszámot a folyó sorrendben követő szám ; nevezője : a felosztott részletnek (törzsrészlet, anyarészlet) száma (ha ez is törtszám, annak számlálója); ha az anyarészlet is felosztás folytán keletkezett, akkor a nevezőbe jön még zárj el közé az eredeti részletnek (ősrészletnek) száma is. Minden telek jegyzőkönyv (telekkönyvi betét) három részből (ú. n. lapból) áll : 1. a birtokállási, máskép A) lapból ; 2. a tulajdoni, máskép B) lapból és 3. a teher-, máskép C) lapból. Az A) lap tartalmazza a község nevének és a telek jegyzőkönyv (telekkönyvi betét) számának feltüntetésén felül táblázatos kimutatását azoknak az ingatlanoknak (telkeknek, földvagy birtokrészleteknek, parcelláknak), amelyekre vonatkoznak az illető telek jegyzőkönyvben (betétben) foglalt bejegyzések. A B) lap tartalmazza az illető ingatlanok tulajdonjogára vonatkozó bejeg}'Zéseket (1. bővebben a 307. lapon), a C) lap végül az illető ingatlanokat terhelő jogokra (szolgalmak — ezek közül a telki szolgalmakat Erdélyben az A) lapon és szabály ellenére néhol a Királyhágón innen a B) lapra jegyzik be — jelzálogjog, telki teherjogok) vonatkozó bejegyzéseket. Az A) lap (mintáját 1. a 408., 480., 912. lapon) a telekjegyzőkönyveknél a következő rovatos kimutatásból áll : sorszámok (1. rovat) minden egyes jószágtestnél — ha az több birtokrészletből áll — egytől újra kezdve -/megjelölése a térképi helyrajzi számnak, a dűlőbeli fekvésnek és művelési ágnak (2-ik, betétekben 2. és 3-ik rovat) az egyes birtokrészletek területe (1600 Q-öles) kataszteri holdakban (3., betétekben 4. rovat) ; a betétekben azután jön a kataszteri tiszta jövedelem (5. rovat). Az A) lapnak van azonkívül egy jegyzet rovata (telekjegyző111*