Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

18ŐÖ. dee. lö.-i rendelet 84. §. 337 illetékek és járulványok fizetése tekintetébeni kimutatások és rendeletek, melyek a közigazgatásnak arra hivatott közlönyei1) által bocsáttattak ki.2) lékről szintén külön előjegyzést vezet avégből, hogy a telekkönyvek elkészültével kibocsátott hirdetményi határidő alatt, amennyiben az illeték időközben be nem hajtatott volna, a kir. kincstár érdekeinek megóvása végett, a szükséges lépések az arra hivatott pénzügyi hatóság által megtétethessenek.* Az ajándékozás csak az ajándékozó halála után volt érvényesíthető : már pedig ilyen esetben helyes az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy a megajándékozott tulajdonjogának bekebelezését csak hagvatéki eljárás útján érvényesítheti. (K. 4722/908.) 1) Értsd: közegei (Organe). -) 1883 : XLIV. t.-c. 77. §. »Ha lefoglalható ingóságok nem léte vagy elégtelensége esetében a kincstári követelések behajtása céljából akár az ingatlanokra, akár csak az ingatlanok haszonélvezetére, akár pedig az ingatlan állagára vezetendő végrehajtással egyidejűleg annak haszonélvezetére is rendeltetik el, a végrehajtás az 1881 : LX. t.-c- 135—213. §§-ban meghatározott eljárás szerint eszközlendő. Ebből kifolyólag a bíróságok a kincstár képviselője által felszámított munkadíjakat és bélyegilletékeket épen úgy megállapítani tartoznak, mint azt más magánfelek részére törvényszerűen szokták. Az egyenes adók könyvelésével és nyilvántartásával megbízott községi közegek és a kir. adóhivatalok által hivatalos pecsét alatt kiadott hátraíéki kimutatások azon okmányok erejével bírnak, melyek alapján az említett törvénykezési rendtartás szerint végrehajtásnak van helye. Azt, hogy a biztosítási és kielégítési végrehajtás az ingatlanra vezetendő, esetrői-esetre a törvényhatóság közigazgatási bizottsága végzésileg rendeli el és szabályszerű intézkedés végett az állam jogügyi képviselőjét megkeresi.« 1909 : XI. t.-c. 74. §. »Ha lefoglalható ingóságának nem léte vagy elégtelensége esetében akár az ingatlanokra, akár csak az ingatlanok haszonélvezetére végrehajtás vezetendő, ezt a törvényhatóság közigazgatási bizottsága végzéssel rendeli el, mely az érdekelteknek s a királyi pénzügyigazgatóságnak is kézbesítendő. A végrehajtást elrendelő vagy azt megtagadó határozat ellen, annak kézbesítését követő 15 nap alatt, a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye, aki végleg dönt. A hozott véghatározatnak jogerőre emelkedésével azt a közigazgatási bizottság, foganatosítás végett, hivatalból átteszi az illetékes telekkönyvi hatósághoz. Ha a tényleges birtokos a telekkönyvi tulajdonossal nem azonos, a hátraléki kimutatásban mindkettő megnevezendő és megjelölendők azok a földrészletek is. melyeket a hátralék terhel. Ha az adó a haszonélvezőt terheli, a végrehajtás csak az ingatlanok haszonélvezetére rendelhető el. A további eljárást a 1881 : LX. t.-c. 135—213. §§-ai az 1908 : XLI. t.-cikkben foglalt módosítással és kiegészítéssel szabályozzák, az 1877 S XVIII. törvénycikkre is kiterjedő azzal a mósodítással, hogy: a) a telekkönyvi hatóság határozatait a királyi pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek), mint a kincstár képviselőjének kézbesítteti ; b) az árverést a kir. pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) kéri; c) köztartozások fejében a telekkönyvi jószágtestnek önálló parcellát képező egyes földrészletei is eladhatók ; d) a kincstár bánatpénzt nem tesz le. Ha ezen eljárás során netáni jogorvoslatok merülnek fel. azoknak elkészítésére és beadására a királyi pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a törSebess : Telekkönyv. 22