Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

338 Telekkönyvi rendelet. 85. §. A közokiratok kiadványozásának külalakja az arra nézve fennálló szabályok szerint ítélendő meg.1); vényhatósági tiszti főügyészt (Horvát-Szlavonországokban a jogügyi igazgatóságot) keresi meg, aki eme megkeresésnek haladéktalanul megfelelni és a képviseletet e részben elfogadni tartozik. Ha a kincstár képviseletében a tiszti főügyész egyáltalán nem vesz részt, csakis a bélyegilleték, ellenkező esetben pedig a szokásos munkadíjak megállapításának is helye van, mely utóbbiak a tiszti ügyészt illetik meg.« Az 1898 : XXI. t.-c. 14. §. 6. pontja rendelkezéseinek megfelelőleg a 133.000/98. B. M. rendelethez csatolt szabályrendelet 88. §-a szerint a magánosokat terhelő nyilvános betegápolási költségek a közadók kezeléséről szóló t. rendelkezésének megfelelően hajtandók be és ennek következtében a Bpest székesfőváros közönségének kérelmére az első bíróság végzésében felsorolt ily betegápolási költségeket tartalmazó és a tkvi tulajdonosok terhére szóló kimutatás és értesítő alapján a tkvi rt. 84. §-ának utolsó bekezdése értelmében a zálogjog bekebelezésének van helye (K. 1017/908.) 1) U. Sz. 205. §. »A felsőbb bírósághoz vagy hatóságokhoz intézett jelentéseket a törvényszéki elnök és az előadó, az egyéb levelezéseket, az ítéleti és egyességi kiadmányokat, a rendelvényeket, a letétkiadást, végrehajtást, biztosítást vagy zárlatot rendelő végzéseket, a hivatalos bizonyítványokat és a bíróság által kibocsátott hirdetményeket a törvényszéki elnök és egy jegyző, a többi kiadmányokat egyedül jegyző írja alá. (L. az egyszerűsítési rendeletet). Hivatalos bizonylatok kiadására nézve az 1868 : LIV. t.-c. 543. és következő §§-ai irányadók.« V. ö. Tkvi bejegyzésnek a kir. tszék által hozott ítéletnek csak az elnök és jegvző aláírásával és a bírósági pecséttel ellátott kiadmánya szolgálhat alapul (K. 5356/910.) Megjegyzendő, hogy ezen alakszerűségek egyszerűsítésére nézve legközelebb thozási intézkedés várható. S. U. Sz. 83. §. »A felebbezési tanács ülésében hozott határozatokat — ideértve a szóbeli tárgyalás alapján hozott s a 107. §. értelmében külön írásba foglalt határozatokat is — a határozat hozatalában résztvett összes itélőbírák írják alá. A kisebbségben maradt ítélőbíró nem tagadhatja meg az aláírást és az aláírás mellett az eltérő véleményt feltüntető megjegyzésnek nincs helye. Ha a tanács valamelyik tagja az aláírásban akadályozva van: az 1893 • XVIII. t.-c. 170. §-ának második bekezdése szerint kell eljárni. Egyebekben a jelen ügyviteli szabályok 108. §-át kell alkalmazni. A tanácsülésben hozott határozatok kiadmányai »Kiadmány« felírással látandók el s azokba felveendő a bírói határozat teljes, esetleg az indokolást nem tartalmazó szövege. (1893: XVIII. t.-c. 122. §.) A kiadmányozás megtörténte és kelte, továbbá a kiadmányozó bíróság megjelölése záradék alakjában vezetendő a kiadmányra. (Pl. Kiadta a . . . kir. törvényszék .... évi hó napján.) A kiadmányba be kell foglalni a kihirdetést tanúsító záradékot is. A kiadmányt a törvényszék elnöke vagy helyettese és a felebbezési tanács jegyzője írják alá. (1893: XVIII. t.-c. 170. §-a.) A kiadmányokra a törvényszék pecsétje is alkalmazandó. Ha a törvényszék elnöke nem egyúttal a felebbezési tanács elnöke : a felebbezési tanács elnökét megbízhatja, hogy ez, mint a törvényszék elnökének e részben állandó helyettese, a felebbezési bíróság kiadmányait aláírhíissci • Ha az 1893 : XVIII. t.-c. 170. §-ának utolsó bekezdése értelmében a felebbezési tanács határozatának kiadmányát az első bíróság szolgáltatja ki a feleknek : a kiadmányt a járásbíróság pecsétjének alkalmazása mellett csak a bíró írja alá.«