Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

1855. dec. 15.-i rendelet 77. §. 329 minél általában a bekebelezések és előjegyzések iránti szabályok szerint kell eljárni.1) Ha tehát p. o. valamely nyilvánkönyvileg biztosított kölcsön visszafizetésérőli nyugtatvány a bekebelezésre nézve kiszabott minden kellékekkel el van látva, úgy annak alapján a kölcsön kitörlése bekebeleztetik, mivel annak további igazolása nem kívántatik meg. Ha ellenben a nyugtatvány bizonyító erővel bír ugyan, de a bekebelezésre megkívántató kellékekkel nincs ellátva, úgy a 1) A kötvények biztosításáról szóló 1897 : XXXII. t.-c. 15. §-a : eA kibocsátó intézetnek azon jelzálogilag biztosított követelései, melyek alapján a jelen törvény hatálya alá eső kötvényeket bocsátott ki, épségben maradnak akkor is, ha a jelzálogul szolgáló ingatlant bírói árverésen az intézet maga szerzi meg v. ha az ilyen ingatlan az intézetnek a jelen törvény 4. §-a értelmében bíróilag odaítéltetik. > Az ilyen követelések csak az intézet kérelmére törölhetők ki és addig a kötvények fedezetéül szolgálnak.« A közérdekű öntöző csatornákról szóló 1900 : XXX. t.-c. 47. §-a :Á »Az öntöző társulat tagja a jószágtestre a 29. §. szerint vezetett tkvi kitüntetés törlésének megengedését követelheti a társulattól s a kölcsönadó hitelintézettől, ha az említett s a biztosítéki kötelékből kibocsátandó jószágtest helyett biztosítékul e jószágtest kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosát a kölcsönadó hitelintézet által az 1889 : XXX. t.-c. alapján kibocsátott és névértékben számítandó záloglevelekben a hitelintézetnél leteszi. Ha a hitelintézet a letétet elfogadni vonakodik, az bírói letétként helyezendő őrizetbe.« A tkvbe bejegyzett zálogvisszaváltási stb. jogok törlése 1. 44.987/892.LM. Jelzálogkölcsönök törlesztési részleteinek nyugtái 10.709/94. I. M. Államkincstár javára bejegyzett zálogjogok törlése 10.224/84., 19.319/98., és 64.945/900. I. M. Az 1908 : XLIII. t.-c. 9. §-án nyugvó tilalmak törlése 22.800/909. I. M. 5. §. Talajjavítási széljegyzet és kölcsön törlése 16.386/91. I. M. 9., 13., 14. §. A kötelmi jogok a jognak és a kötelezettségnek ugyanazon egy személyben való egyesülése esetén megszűnnek, ez a jogszabály azonban a dologi jogokra csak ezen jogok különleges jogi természetének megfelelően alkalmazható. Olyan jogok és kötelezettségek, melyek telekkönyvileg biztosítva vannak, a jognak és kötelezettségnek egy személyben való egyésülése esetén is mindaddig fennállóknak tekintendők, míg azok a telekkönyvből ki nem töröltetnek. (K. 5170/905.). A hitelező a törlési engedélyt és a nyugtát a követelésére vonatkozó egyéb okiratokkal együtt a követeléséért felelős több adóstárs illetve kezes közül annak tartozik kiadni, aki a fizetést teljesítette, sőt azokat a nem fizető kezestársnak a fizetést teljesítő kötelezett fél felhatalmazása v. külön kikötés nélkül annál kevésbé adhatja ki, mivel azáltal a fizetést teljesített kezest mindama jogától, mely őt a fizetés folytán a nem fizető kezestársával szemben esetleg megilleti, megfoszthatná. Az adós tehát nem követelheti az ingatlanára bekebelezett zálogjog törlését a hitelezőtől, ha a zálogjoggal biztosított tartozást nem ő, hanem kezese fizette ki és ha a hitelező ennek a nyugtát és a törlési engedélyt már kiadta. (K. 5880/907. ; a VIII. t. elvi hat.) Jelzálog jövőbeli pénzkövetelés biztosítására is szolgálhatván, magában véve az a körülmény, hogy az alperes követelése a felperessel szemben a zálogjog bekebelezése idején még fenn nem állott, a zálogjog töröltetésére jogi alapot nem képezhet. (K. 2255/908.)