Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

330 Telekkönyvi rendelet. befizetett kölcsön kitörlésének csak előjegyzése engedtethetik meg, mely még igazolandó. 78. §. Ha valamely nyilvánkönyvi jog kitörlése csak elő­jegyeztetik, azon jog tekintetében a további bekebelezések és előjegyzések, p. o. alzálogjogok, engedmények bekebelezései és előjegyzései megengedtethetnek ; de ezeknek jogi hatálya attól függ, vájjon a kitörlés előjegyzése igazoltatik-e. Ha a kitörlés előjegyzése igazoltatik, ennélfogva a jog ki­törlése bekebeleztetik; ezen bekebelezés teljesítésénél egyszersmind mindazon bekebelezések és előjegyzések, melyek ezen jog tekinte­tében a kitörlés előjegyzésének időpontja után történtek, hivatalból kitörlendők.1) 79. §. Ha valamely jelzálogi követelés azon időben, midőn annak kitörlése kéretik, alzálog joggal van terhelve s ha egyszers­mind az alzálogjog megszüntetése az előterjesztett okiratok által be nem bizonyíttatik, úgy annak kitörlése csak azon hozzá­adással, hogy teljes joghatályuk csak az alzálogjog kitörlésével fog kezdődni, kebeleztethetik be vagy jegyeztethetik elő ; ennél­fogva ezen kitörlés az alzálogjog tekintetében annak kitörléséig nem létezőnek tekintendő. Ha a jelzálogi követelés kitörlésének bekebelezése a fennebbi módon megtörtént, ezen követelés tekintetében további bekebele­zések és előjegyzések többé nem engedtethetne meg2). ») V. ö. a 146. §-al. A záloglevelek biztosításáról szóló 1876 : XXXVI. t.-c. 17. §.: »A jelzálog-intézetnek jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelései, me­lyeknek alapján zálogleveleket kibocsátanak, a záloglevelek összeségének biztosítékául szolgálnak, azokra végrehajtás nem intézhető s azokra vonat­kozólag a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek.« Hasoidóképen rendelkezik a kötvénvek biztosításáról szóló 1897 : XXXII. t.-c. 17. §-a is. V. ö. még 12.542/878. P. M. és 1881 : LX. t.-c. 63. §. utolsó bekezdése. Záloglevelek összeségének biztosítására szolgáló jelzálogkövetelésre a kincstár illeték címén jogokat szerezhet. (K. 6453/907.) Egymagában véve a követelés kifizetése a zálogjog megszűntét nem vonja maga után s a jóhiszeműen szerzett alzálogjog törlésének alapjául nem szolgálhat. (K. 30/896.) Alzálogjog bekebelezése hatálytalan ha annak végrehajtás útján való szerzése oly időben történt, mikor a letiltott követelés már megszűnt. (K. 4900/907.) Az adósi és tulajdonosi minőség egyesülése önmagában véve alapul a bejegyzett alzálogjog megszűntetésére nem szolgál. (K. 4144/93.) Alzálogjog nem szerez hét ő zálogleveles követelésre (Budapesti T. 2791/898., 564/908., 622/908.) A tulajdonos az alzálogjog törlését akkor is szorgalmazhatja, ha az jogelőde'ellen jegyeztetett be. (K. 2543/903.) 2) A/, alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfölosztás esetét kivéve — csak úgy nyerhet kielé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom