Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)
330 Telekkönyvi rendelet. befizetett kölcsön kitörlésének csak előjegyzése engedtethetik meg, mely még igazolandó. 78. §. Ha valamely nyilvánkönyvi jog kitörlése csak előjegyeztetik, azon jog tekintetében a további bekebelezések és előjegyzések, p. o. alzálogjogok, engedmények bekebelezései és előjegyzései megengedtethetnek ; de ezeknek jogi hatálya attól függ, vájjon a kitörlés előjegyzése igazoltatik-e. Ha a kitörlés előjegyzése igazoltatik, ennélfogva a jog kitörlése bekebeleztetik; ezen bekebelezés teljesítésénél egyszersmind mindazon bekebelezések és előjegyzések, melyek ezen jog tekintetében a kitörlés előjegyzésének időpontja után történtek, hivatalból kitörlendők.1) 79. §. Ha valamely jelzálogi követelés azon időben, midőn annak kitörlése kéretik, alzálog joggal van terhelve s ha egyszersmind az alzálogjog megszüntetése az előterjesztett okiratok által be nem bizonyíttatik, úgy annak kitörlése csak azon hozzáadással, hogy teljes joghatályuk csak az alzálogjog kitörlésével fog kezdődni, kebeleztethetik be vagy jegyeztethetik elő ; ennélfogva ezen kitörlés az alzálogjog tekintetében annak kitörléséig nem létezőnek tekintendő. Ha a jelzálogi követelés kitörlésének bekebelezése a fennebbi módon megtörtént, ezen követelés tekintetében további bekebelezések és előjegyzések többé nem engedtethetne meg2). ») V. ö. a 146. §-al. A záloglevelek biztosításáról szóló 1876 : XXXVI. t.-c. 17. §.: »A jelzálog-intézetnek jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelései, melyeknek alapján zálogleveleket kibocsátanak, a záloglevelek összeségének biztosítékául szolgálnak, azokra végrehajtás nem intézhető s azokra vonatkozólag a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek.« Hasoidóképen rendelkezik a kötvénvek biztosításáról szóló 1897 : XXXII. t.-c. 17. §-a is. V. ö. még 12.542/878. P. M. és 1881 : LX. t.-c. 63. §. utolsó bekezdése. Záloglevelek összeségének biztosítására szolgáló jelzálogkövetelésre a kincstár illeték címén jogokat szerezhet. (K. 6453/907.) Egymagában véve a követelés kifizetése a zálogjog megszűntét nem vonja maga után s a jóhiszeműen szerzett alzálogjog törlésének alapjául nem szolgálhat. (K. 30/896.) Alzálogjog bekebelezése hatálytalan ha annak végrehajtás útján való szerzése oly időben történt, mikor a letiltott követelés már megszűnt. (K. 4900/907.) Az adósi és tulajdonosi minőség egyesülése önmagában véve alapul a bejegyzett alzálogjog megszűntetésére nem szolgál. (K. 4144/93.) Alzálogjog nem szerez hét ő zálogleveles követelésre (Budapesti T. 2791/898., 564/908., 622/908.) A tulajdonos az alzálogjog törlését akkor is szorgalmazhatja, ha az jogelőde'ellen jegyeztetett be. (K. 2543/903.) 2) A/, alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfölosztás esetét kivéve — csak úgy nyerhet kielé-