Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

328 Telekkönyvi rendelet. Ezen szakasz határozatai azon esetre is alkalmazandók, ha valamely bekebelezett hitelező ellen követelésériek más személyrei átruházása előjegyeztetett.1) d) Csőd esetében. 76. §. Csőd alá került vagyonra bekebelezések és előjegyzések mennyiben történhetnek, a csődrendtartás 66. §-a2) által hatá­roztatik meg. 6. A nyilvánkönyvi jog kitörlése. 77. §. A nyilvánkönyvi jog elenyésztésének vagy megszünteté­sének bekebelezése vagy előjegyzése ezen jog kitörlésének hivatik, l) Betétszerkesztés esetében v. ö. 19.665/893. I. M. 99., 100. §. és telek­könyvi helyesbítés esetén 24.366/893. I. M. 58., 59. és 60. §. '-) L. most 1881 : XVII.t.-c. következő §-ait: »12. §. A csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra, a közádós tartozása alapján, a csődtömeg elleni hatállyal tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zár­latot vagy végrehajtást elrendelni, vagy az elrendeltet foganatosítani nem lehet, és ha foganatosíttatott, az joghatállyal nem bír. 13. §. A csődnyitás után elrendelt telekkönyvi bejegyzés érvényes, ha az e végre szolgáló kérvény vagy megkeresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz. A csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálog-, megtartási­vagy visszakövetelési jognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesítése végett a végrehajtást a csődnyitás után is el lehet rendelni és azt foganatosítani. A hitelezőnek a csődnyitás előtt szerzett azon jogán, mely szerint az magát a zálogból bírói közbejövete] nélkül is kielégítheti, a csődnyitás által változás nem történik. 92. §. Ha a közadósnak ingatlan javai vagy jelzálogilag biztosított követelései vannak, a csődbíróság köteles a csődnyitási végzés feljegyzése végett a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni. Ha a közadós ingatlan javai a csődbíróság területén vannak, a csődnyitási határozat a telekkönyvi hatóságnak, lehetőleg az ingatlanok telekjegyzőkönyvi számai­nak közlése mellett azonnal megküldendők ; ha pedig az ingatlanok a csőd­bíróság területén kívül vannak, az illetékes telekkönyvi hatóság a csőd elrendeléséről táviratilag azonnal értesítendő. Az ekként értesített telek­könyvi hatóság a csőd elrendelését azonnal széljegyzésbe venni, az eredeti csődnyitási határozat beérkezése után pedig feljegyeztetni tartozik. Ugyan­ezen eljárás követendő akkor is, ha a bíróság a csődnyitás után jut tudo­mására annak, hogy a csődtömeghez ingatlanok is tartoznak. A feljegyzés elmulasztásnak a csődtömegre nézve következménye nincsen. 153. §. Ha az ügy a törvénykezési rendtartás szabályai szerint dologi, telekkönyvi, úrbéri vagy bányabíróság hatásköréhez tartozik ; vagy ha a per a csődnyitás előtt más bíróságnál már megindíttatott, vagy ha az ügy pertársaság miatt más bíróság illetékességéhez tartozik ; vagy ha a per tárgyát jelzálogilag biztosított olyan követelés képezi, melyre nézve a kielé­gítés egyedül a jelzálogból kéretik, az illetőség tekintetében a törvénykezési rendtartás szabályai szolgálnak irányadóul. 160. §. A felszámolási határnap eltelte előtl a csődbíróság felhatal­mazása szükséges:. . . 9. az ingatlanoknak, jogosítványoknak, ipar- és kereskedelmi vállala­toknak a törvénykezési rendtartás szabályaitól eltérő eladásához, úgy szin­tén az ingatlanokat tárgyázó visszakövetelési igények elismeréséhez. . . .«

Next

/
Oldalképek
Tartalom