Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

185-5. dec. 15-i rendelet 56. §. 309 8 az egészhezi arányban kifejezett rész, p. o. mint egyharmad xész, kétötöd rész, jegyzendő be ; c) ha valamely telekkönyvi jószágtest egyes részletei tulajdoni joggal más személyre ruházandók át, azokat egyidejűleg azon telekkönyvi jószágtestből, melyhez eddig tartoztak, le kell jegyezni s vagy önálló telekkönyvi testekkép bejegyezni (számukra új betéteket nyitni), vagy pedig, ha az új szerző már oly telekkönyvi jószágtestet bír, mellyel ezen részletek az 1853 április 18-án kelt miniszteri rendelet (birod. törv. lap 65. sz.) 14—19. §-ainak, elvei szerint egyesíthetők, ezen telekkönyvi jószágtesthez hozzájegyezni, miáltal azok ennek kiegészítő alkatrészévé válnak.1) Hasonló módon kell eljárni a közösen bírt telekkönyvi jószágtest testi elosztása esetében is2). 56. §. A le- és hozzájegyzések csak következő feltételek alatt engedtethetnek meg3) : a) a netalán köztekintetekből szükséges politikai engedelem igazolása előterjesztendő4) ; 1) L. 56. §. a) pontját. V. ö. az előjegyzéssel kapcsolatos lejegyzésre nézve (e) tkvi rt. 55. §. c) pontjával. 2) Közös legelők felosztását 1. 1891 : XII. t.-c. 12. §-a, 1908 : VII. t.-c. IV cikkelye, 1908 : XXXIX. 2. §-a és 20.326/890. I. M. A jószágtestek képzésének egészen sajátos szabálvai vannak Fiúméban. (67.785/900. I. M. '*. §.). 3) L. 135. §-t ; átvitel egyik község tkvéből a másikba 8688/92. I. M. Vmely tkvi jószágtest egyes részleteinek lejegyzéséhez a tkvi rt. 56. §-a értelmében a társtulajdonosok előzetes beleegyező nyilatkozata a vázrajz szerint való megosztás esetét kivéve, amely esetben az összes érdekeltek által aláírt vázlatrajz mutatandó be, szükséges nem lévén a tkvi hatóság • I tulajdonjog bekebelezését a kérvényezők javára helvesen rendelte el. K. 952/909.). L. a most tárgyalt esetre Imling Konrád ellenkező véleményét Magyar telekkönyvi jogának 191. lapján (»változatlan tkvi állással való lejegyzés«). 4) így 1907 : XLVI. t.-c. 7. §-a így szól: »Az állami támogatással létesített gazdasági munkásház e jellege a tjkv., illetőleg tkvi betét birtoklapján feljegyzendő. A munkásháznak ez a jellege a vételár, illetőleg kölcsön törlesztésének tartamáig áll fenn. Ezen idő alatt az ingatlan a vételárból vagy a létesítésre adott kölcsönből eredő követeléseket kivéve, végrehajtás alá nem vonható és a thatóság első tisztviselőjének kivételes esetekben megadható engedélye nélkül más ingatlannal nem egyesíthető, fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegeníthető s bérbe (albérletbe) nem adható. A thatóság első tisztviselőjének határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni.« Politikai engedély szüksége városi háztelkek telekkönyvi megosztása esetén. Egy felmerült eset alkalmából az igazságügyminiszter felügyeleti úton a következőket jelentette ki : Az 1853. évi április hó 18-án kelt helyszínelési rendelet 17. §-ának a) betűje szerint a polgári ingatlan javak "tekintetében kötelező általános szabály, hogy •>minden önálló ház azon földdel, amelyen áll, s a mellette létező udvarral, kerttel, szántófölddel s egyéb térrel'(belső telki birtokkal) együtt egy telekkönyvi jószágként veendő fel.<• Ez általános szabály alól az idézett §. c) betűje azt a kivételt teszi, hogy