Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

310 Telekkönyvi rendelet. b) a lejegyzendő részleteknek pontosan és határozottan kell kijelölve lenniök ; c) ha valamely telekkönyvi birtokrészletböl annak csak egy része lenne lejegyzendő, a szétdarabolandó részlet terve (térképe, rajza, vázlata) az új részeknek, azok helyrajzi számainak és térmértékének előadásával felmutatandó1) ; »ha valamely belső telek a politikai hatóság engedelmév e 1 már egy önálló laképület felépítésére van szánva : ez épületrész-minőségben külön telekkönyvi jószágkép veendő íel.« Az 1855. évi december hó 15-én kelt telekkönyvi rendelet 49. §-a szerint a most ismertetett helyszínelési szabályok a telekkönyvek vezetésénél a telekkönyvi hatóságokra nézve is kötelezők. Ennek megfelelően mondja ki az idézett telekkönyvi rendelet 56. §. a) betűje, hogy telekkönyvi lejegyzések csak úgy engedhetők meg, ha a köztekintetekből netán szükséges politikai engedély igazoltatik. N. sz. kir. városnak belügyminiszterileg megerősített építkezési szabályai a 12. §-ban megállapítják, hogy a város területén valamely telek több házhelyre csak úgy osztható fel, ha ezt a városi hatóság megengedi. Ezeket az építkezési szabályokat a város területére nézve általánosan kötelező hatályúaknak kell tekinteni ; mert azok úgy az 1870 : XLII. t.-c. 1—2. §-a, mint az időközben hatályba lépett 1886 : XXI. t.-c. 2. és 3. §-a szerint a város törvényes hatáskörében keletkeztek s úgy törvényes alapon nyugosznak, — arra nézve pedig, hogy közzétételük nem a megalkotásukkor hatályban állott 1870 : XLII. t.-c 6. §-a szerint történt volna, adat fel nem merült ; mert továbbá a fenntidézett telekkönyvi szabályokkal is teljes összhangban vannak s mert végül az 1881 : XLI. t.-c. 21. §-ának 1. bekezdése az ott körülírt városok építkezési szabályainak kötelező voltát kifejezetten megállapítja. De az újabb törvényes rendelkezésektől eltekintve, a kérdéses építkezési szabályok az 1871 : LIII. t.-c. 55. §-ával sincsenek ellentétben ; mert míg az utóbbi törvényszakasz kifejezetten úrbéri telkekről szól, melyekre nézve a telekkönyvi jószágtestek alakítását az 1853. évi április hó 18-án kelt helyszínelési rendelet 16. §-a határozza meg, addig a .szóban forgó építkezési szabályok városi (polgári) telkekről rendelkeznek, melyeknek jószágtestekké való alakítását az idézett helyszínelési rendelet 17. §-a szabályozza. Ezek szerint a bíróság, midőn N. sz. kir. városnak területén fekvő valamely háztelket — a közigazgatási felosztási engedély igazolásának követelése nélkül — több telekkönyvi jószágtestre feloszt, nem csupán annak a kifogásnak teszi ki magát, hogy eljárásával a közönségben alaptalanul oly hitet támaszt, mintha az új jószágtestek megannyi szabályszerű házhelyet képeznének, hanem egyenesen a fennálló szabályokba ütköző eljárást is követ. És noha a bíróság határozatát, mely a sérelmes telekkönyvi megosztást rendeli, az illető közigazgatási hatóságnak is kézbesítteti. ez a sérelem orvoslását felfolyamodással — mint azt az n.-i kir. törvényszék elnöke « illető telekkönyvi bírája egyetértően felteszik — még sem eszközölheti,, mert a határozat neki külön közigazgatási természetű rendelet s nem az eljárási szabályok alapján kézbesíttelik, miért is a felfolyamodás joga meg nem illetheti. (37.066/1899. I. M. sz. közlemény.) 1) Vázrajz szerkesztése s helyrajzi számok alkalmazása tjegyzőkönyveknel ; 1853. április 18-án kelt rendelet 32. §., 1854. július 23-án kelt rendelet 48. §. ; betétszerkesztésnél 6 havi hirdetményi idő alatt 15.042 89. ; betéteknél 3834/88. ; tkvi helyesbítésnél 24.366/93. I. M. 70. §. póthelyszin.elésnél 70.972/96. I. M. 17., §., határőrvidéki tkv kiegészítésénél 4750 909. h M. 25. §., Ikvi átvitelnél 8688/92. I. M. 10. §. V. ö. különösen 5900 91 1. t M rendelettel. \ vázrajz bélyege H.178/86. P. M.