Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

Bevezetés. XXXI Ügy az 1855 december 15-i telekkönyvi rendelet, mint az 1870 február 5-én kiadott erdélyi telekkönyvi rendtartást közel ötszáz törvény és rendelet egészíti ki, amint azt gyűjteményünk híven feltünteti. III. Az ingatlanoknak a telekkönyvbe való felvétele (kivéve a volt katonai határőrvidéket : 1. 488. lapon) helyszínelés (1. 192. lap) útján bizottságok által történt. A helyszínelő bizottságok által a helyszínén felvett jegyzőkönyvekből szerkesztették azután a telek jegyzökönyveket, amelyeket az érdekelt birtokosok vagy azok távollétében avégből kirendelt képviselők sajátkezű aláírásukkal vagy kézjegyükkel hitelesítettek. Ezzel a hitelesítéssel az illető község telekkönyvi előmunkálata befejezést is nyert. Az ilyképen elkészült telek jegyzőkönyveket a telekkkönyvi irodának adták át. Minthogy azonban a helyszínelés során a helyszínelési jegyzőkönyvekbe s az ezekből szerkesztett telekjegyzőkönyvekbe a tulajdonjog bizonytalansága miatt csak a tényleges birtokos lett bevezetve és miután még a tényleges birtokosok egy rész3 is a helyszínelésnél megjelenni, érdekét megvédeni s jogait kimutatni elmulasztotta, számos telek jegyzőkönyvbe valótlanságok és hibák kerültek bele. A telekjegyzőkönyvek hibáinak kiigazítására s a betáblázott régibb követelések átkebelezésecéljábólatelekjegyzőkönyveknek a telekkönyvi irodában való közszemlére kitételéről hirdetmény bocsáttatott ki, amelyben két határidő lett kiszabva. Az egyik, a rövidebb (8 hónapos) határidő azok bejelentéseinek részére, akik valamely a telek jegyzőkönyvek hitelesítése előtt vagy azután, de a hirdetmény hatályosságának kezdete előtt szerzett tulajdon-, zálog-, haszonbéri jognál fogva a telek jegyzőkönyvekben kiigazítást, kiegészítést, bejegyzést, hozzá jegyzést vagy átírást akár a fekvőségek megjelölése, akár a telekkönyvi jószágtestek összeállítása vagy a bejegyzett birtokviszonyok tekintetében igényelhetni véltek. A másik, a hosszabb (egy évi) határidő a régi betáblázott követeléseknek avégből való bejelentésére, hogy a tulajdonképeni zálogjog a régibb betáblázás által nyert elsőbbséggel bekebeleztessék. A bejelentésnek a hirdetményben kitűzött határidőben való elmulasztása az első esetben azt vonta maga után, hogy az igények a hirdetmény kezdetének napjától jóhiszemben szerző harmadik személyek kárára többé nem voltak érvényesíthetők ;