Sebess Dénes - Börcsök Andor (szerk.): Magyar telekkönyvi jog I-II. rész (Budapest, 1912)

XXVIII Bevezetés. könyvben tulaj do nősként helytelenül feltüntetett személlyel kötött jogügylet alapján jegyeztek be valamely dologi jogot, jóhiszeme esetén és alapján az illető jogot megszerzi úgy, mintha a szerződő fél helyesen lett volna a telekkönyvben jogosultnak feltüntetve. Az ő jogszerzését tehát — ellentétben azzal az általános jogelvvel,, amely szerint jogot csak a jogosulttól lehet szerezni — kénytelen joghatályosnak elismerni az, aki az ingatlan tulajdonosa, de aki helyett a telekkönyv ama másikat tüntette fel helytelenül tulajdonosnak. Így a telekkönyv, amíg tartalma a valóságos jogállással megegyezik, a szerzett jogok előnyére van, mihelyt azonban tartalma a valóságos jogállástól eltér, ezen eltérés, tfévén és annak keretében azok érintetlen fenmaradását erősen veszélyezteti, mert alkalmat ad arra, hogy az, akit a telekkönyv jogosultnak helytelenül feltüntet, ezzel visszaélve harmadik személy irányában akként rendelkezzék, hogy a telekkönyvben jogosultként helytelenül feltüntetett személy rendelkezése alapján a telekkönyvben bízó (jóhiszemű) harmadik szerző az igazi jogosult jogának rovására jogot szerezzen. A fentiek szerint a telekkönyv rendelkezésének csak akkor fog megfelelhetni, ha a tartalma valóságos jogállásnak hű tükre. Ezt az összhangot jogunk több eszközzel igyekszik megteremteni, illetőleg biztosítani, így nevezetesen : 1. azzal a szabállyal, hogy a dologi jogok szerzéséhez ingatlanoknál — az egyéb előfeltételeken (érvényes szerződés) kívül — a jog telekkönyvi bejegyzése is szükséges ; a felek által célzott jogváltozás ugyanis az ügyleti forgalomban rendszerint nem megy végbe addig, amíg annak telekkönyvi bejegyzése nem történt meg ; 2. a telekkönyvi hatóság csak a telekkönyv szerint jogosult félnek bekebelezési engedélyét veszi figyelembe, amihez képest annak, akinek dologi jogát a telekkönyv fel nem tünteti (akár, mert telekkönyvi bejegyzés nélkül szerezte azt, mint az örökös, vagy mint az, aki az ingatlan tulajdonát elbirtokolta, akár mert bejegyzett volt jogát a telekkönyv helytelenül megszűntnek jelzi) rendelkezési joga akadálytalan ér vényesít hetese végett elmaradhatatlan érdeke, hogy jogának telekkönyvi bejegyzését kieszközölje ; 3. az örökösödési eljárásról szóló 1894 : XVI. t.-c. gon-