A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

82 bari nem terjed ki arra, hogy főnökének követeléséből elengedést tegyen. (XXX. 56.) Miután a keresk. törv. 37. §-a értelmében czégvezetőt csak az üzlet tulajdonosa (főnöke) rendelhet ki, a részvénytársaság igazgatósága czégvezető kirendelésére jogositva nincs. (XXXI. 75.) A kereskedőnek kötelessége üzlete telepén távolléte esetén oly kereskedelmi megbízottról gondoskodni, a ki az üzletének körébe eső teendőket rendesen végezze. Ezen helyettes kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, a ki az üzlet körébe eső vételügylet megkötésére jogositva van. (XXXI. 84.) A kereskedői utazó az ügyletet véglegesen megköti és főnöke az ügylet feltételeinek egyoldalú módosítására nincs jogositva. — Ha az áru szállításának ideje ki nem köttetett, a szállítás bármikor, tehát hosszabb idő múlva is követelhető. (XXXIII. 69.) Azok körülmény, hogy felperes az alperes czéget megnevezett czégtulajdonosa személyében idézi perbe és a per során kiderül, hogy a megnevezett személy a czégnek nem tulajdonosa, hanem czégvezetője: nem szolgál okul a kereset visszautasítására. Miután a czégvezető a keresk. törv. 38. §-a értelmében jogositva van a czéget biróság előtt képviselni, a kereset a fenti hibás megjelölés daczára törvényes joghatálylyal kézbesítettnek tekintendő és ha az ilykép megidézett alperes a per érdemére nézve védekezését előterjeszti, nincs akadály arra nézve, hogy a biróság a per érdemében határozzon. (XXXVI. 102.) A szövetkezet vezérigazgatója olyan keresk. meghatalmazott, a ki különös felhatalmazás nélkül is a szövetkezet nevében árukat megrendelni és átvenni jogosult és a kinek ebbeli tényei által harmadik személyek irányában kötelezve a szövetkezet van. (XXXVII. 52.) A keresk. törv. 135. §-ára alapított keresetre hozott idéző végzésnek a czégvezető kezéhez történt kézbesítése a betéti társaságra nézve kötelező hatálylyal bir. — A keresk. törv. 38. §-ából folyólag a czégvezető jogkörével ugyanazok a kötelességek vannak egybekapcsolva, melyeket a törvény magára a főnökre ró. Abból tehát, hogy a kereskedelmi törvény 38. §-a a czégvezetőt kereskedelmi üzlet folytatásával járó minden ügyletre és jogcselekményre «feljogositja», nem folyik az, hogy akarata ellenére nem köteles a czéget a perben képviselni. (XXXVIII. 92.) Valamely üzlet önálló vezetésével megbizott személy, tekintet nélkül arra, hogy az üzlet mily czég alatt áll fen, keresk. meghatalmazottnak tekintendő, kinek mint ilyennek joga a kt. 43. §-a értelmében kiterjed mindazon ügyletekre, melyek az ily keresk. üzlet folytatásával rendszerint járnak és igy áruk rendelésére is. Az üzletvezető ebbeli jogának korlátozása harmadik személyek irányában csak akkor bir hatálylyal, ha ezek a korlátozásról tudomással birnak. — Bizományi vagy megbízási viszony ? (XXXVIII. 118.)