A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

76 Midőn oly üzletben történik a foglalás, melyre nézve a végrehajtást szenve­dettnek neje bir iparengedélylyel, eszközli a vásárlásokat és teljesiti a fize­téseket: a nő által indított igényperben a végrehajtató alperest terheli annak bizonyítása, hogy az üzlet a végrehajtást szenvedett férjnek tulajdo­nát képezi. (XXXV. 52.) Végrehajtási igényperben nem állapítja meg az igénylő nő tulajdonjogát az írásbeli, különben érvényes ajándékozási szerződés sem, ha az ajándéko­zott tárgyak továbbra is az ajándékozó férj birtokában maradnak és nem mennek át a nő kizárólagos használatába. — Azon körülmény, hogy az iparigazolvány a nő nevére van kiállítva, szintén nem állapítja meg- az igénylő nő tulajdonjogát a férj mesterségéhez tartozó, általa kezelt és foly­tatott üzletre nézve. (XXXVI. 20.) A fizetésre nézve magánúton létesült engedmény és annak a fizetést esz­közlő pénztárral való közlése a végrehajtató hitelezőkkel szemben a fize­tésre sem zálogjogot, sem elsőbbséget nem ad. — Az 1881. évi LX. tör­vényczikk 60. §-ának azon intézkedése, hogy a fizetésre kieszközölt végrehajtás nem veszti el hatályát akkor sem, ha a végrehajtást szenvedő magasabb fizetés élvezetébe lépett, a joghasonlatosságnál fogva kiterjesztendő azon esetre is, midőn a végrehajtást szenvedő állandó rendszeres napi dijak élvezetéből rendes fizetés élvezetébe lép át. (XXXVI. 21.) Igényper a rokonok közti jogügylet alapján. (XXXVII. 27.) Midőn valamely takarékpénztár alapszabályai szerint a követelést csak a le­téti elismervény visszaadása mellett adja ki: akkor csakis ezen elismer­vény átadásától, esetleg megsemmisítésétől feltételezve kötelezhető a fizetésre azon végrehajtató javára is, a ki ezen követelést az 1881 : LX. tcz. 80. §-ának utolsó bekezdése értelmében lefoglalta és a kire az végrehajtá­silag átruháztatott, mert a bírói átruházó végzés nem pótolja az elismer­vényt, illetőleg annak megsemmisítését. (XXXVII. 59.) Az 1881 : LX. tcz.-nek a zárlatot tárgyazó fejezete igénykeresetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, zárlat esetében a 92. §-ban meghatáro­zott igénykeresetnek helye nem lehet. (XXXVII. 92.) Ha az árverés törvényes zálogjog jellegével bíró követelés érvényesítésére irányittatik, ugy magának az árvereltetőnek részéről való elsőbbségi be­jelentés megtételének vagy elmulasztásának oly joghatály, melytől maga a törvényes zálogjog fenállása, vagy megszűnte függne, nem tulajdonit­ható, mert az 1881. évi LX. tcz. 111 , 112. §-ai az elsőbbség bejelentését csak oly hitelezőnek teszik kötelességévé, ki a végrehajtó követelését meg­előző kielégittetéshez tart jogot. (XXXVIII. 37 ) A végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróság nem utasíthatja vissza a megkeresést azon okból, mert a végrehajtató a végrehajtást csak közpénz­tárból felvehető követelésekre az 1881 : LX, tcz. 84. §-ában meghatározott módon kívánja foganatosittatani. (XXXIX. 4.) Midőn az 1883. évi XLIV törvényczikk 95.. §-a értelmében a házastársak

Next

/
Oldalképek
Tartalom