A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

7* nithető és külön lefoglalható. Az elidegenítés folytán megszűnt az ingatlan tartozéka lenni és mint önálló ingó dolog szerepel. — Minő a jogállapot oly esetben, a midőn a birói kiküldött elárvereli a kisebb királyi haszonvételt, mint az ingatlan tartozékát, noha az már előzőleg jogszerűen elidegenittetett ? (XXXI. 8.) Családtagok között megkötött vagyonátruházási szerződések hatályosaknak tekinthetők oly hitelezővel szemben is, a kinek követelése a szerződés megkötésekor már fönállott, ha van támaszpont arra, hogy azon szerződés nem foglal színlelt ügyletet magában. (XXXI. 15 ) Ha mindkét alsóbiróság a támasztott igényt alaposnak jelentette ki, a Curia az igény jogosultságát kérdés tárgyává oly esetben sem teheti, a midőn a két ítélet rendelkező része különböző. — Az igénykeresetnek 15 nap alatt való beadásával csak a halasztó hatály jogkedvezménye van összekötve, egyébként azonban az igénykereset beadása határidőhöz kötve nincsen, és a végr. törv. 96. §-a szerint az itélctileg megállapított igénynek az árverési vételárra kiterjedő hatályát elvitatni mindaddig nem lehet, mig a vételár fel nem osztatott és igy az igénykereset még teljesen tárgytalanná nem vált. — Vételárfelosztásról csak ott lehet szó, a hol több foglaltató, vagy pedig elsőbbséget igénylő van, a követelésnek a vételárba való betudása pedig a vételárfelosztást nem helyettesiti. — Halasztó hatálylyal nem bíró igénykereset esetében a foglaltató, a ki egyúttal árverési vevő is, az elárverezett dolog vételárát ép oly kevéssé tartóztathatja el annak jogos tulajdonosától, a mint a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadása esetében maga az ingóság tekintetében engedni lett volna köteles a jogszerű tuajdonosnak. (XXXI. 31.) Ha a biztosítási ügylet olykép szól, hogy ha biztosított bizonyos kort elér, a biztosítási összeget ő kapja meg, ha pedig előbb elhal, örököseit illeti, és a biztosított a kikötött kor elérése előtt elhalálozott, ugy az életbiztosítási összeg örökhagyó hagyatékához tartozó vagyonnak és oly kielégítési alapnak, mely az örökhagyó adósságai miatt végrehajtás alá volna vonható, nem tekinthető (1881 : LX. tcz. 66. §-a). Ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy az örökhagyó a biztosítási kötvényt végrendelettel egyik örökösének hagyományozta. (XXXI. 70.) A férj hitelezői a nő bejegyzett czége alatt folytatott üzletben is foglalhatnak, mert a házasfeleknek egymás közti azon megállapodása, hogy czégül a nőnek neve legyen bejegyezve, a törvénynél fogva létező vagyonközösséget meg nem szünteti. (XXXII 2.) Az 1881 : LX. tcz. 51. §. kJ pontja értelmében a családi arczképek rendszerint az esetre sem foglalhatók le, ha azok a végrehajtás foganatosítása alkalmával nem a család, hanem a mü szerzőjének birlalásában találtattak. — Munkabérszerződésnél a készített dolog tulajdonjoga a munkabér kifizetése után akkor is a munkaadót illeti, ha a munkavállaló a dolgot még át nem adta. — Családi arczképek az érdekelt családtagok beleegyezése nélkül közforgalomnak tárgyai nem lehetnek. (XXXIII. 16.)