A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

64 A bizonyító fél által ellenfelének kínált egyoldalú íőeskü nem ítélhető meg, hacsak egyéb, a bizonyító fél előadását támogató körülmény a per során tel nem' merült. (XXXIV. i 9. A perrendtartás 244. §-a elmebetegségbe esett peres felekre nem alkalmazható mindaddig, mig hitelesen ki nem mutattatik, hogy a beteg állapota gyógyíthatatlan. (XXXIV. 82.) A pernek egybehangzó és egymást kiegészítő adataiból folyó valószínűség részbizonyitékot alkot, mely pótesküvel kiegészíthető. (XXXV. 109.) Ha a peres fél előadásából nyilvánvaló, hogy a főesküvel bizonyittatni kívánt ténynek állítása csupán feltevésen alapul, ugy az mint határozatlan ténybeli állítás a főeskü általi bizonyításnak tárgya nem lehet. — A tömeggondnok akkor, a mikor a csődtömeg érdekében igényt érvényesít harmadik személyek irányában s főesküvel kíván bizonyítani, a főeskünek olyatén alkalmazásától, melyet a perrendtartás megállapít, el nem térhet. Ennélfogva oly ténykörülmény bizonyításánál, a melyről a közadós is tudomással bír, tömeggondnok a visszakínált főesküt a közadós személyében elfogadni köteles. — A visszakinálhatatlan egyoldalú főeskü csak oly tényre ítélhető meg, melynek megtörténte az esküt tevő fél által egyéb adattal a perben valószinüsittetett. XXXVI. 52.) Az eskü letettnek mondandó ki, ha az időközben elhalt fél tárgyaláskor a neki kínált főesküt elfogadta s az ez alkalommal felvett jegyzőkönyvet sajátkezüleg aláirta. (XXXVI. 60.) Miután az, hogy valamely helyiségben minő és mennyi tárgy volt elhelyezve, az eskün kívül más bizonyítékkal isigazolható: ennélfogva erre az esküvel való bizonyítás nem foglalhat helyet. (XXXVII. 3.) Felhívási perben a főesküvel való bizonyításnak az 1868 : LIV. tcz. 221. §-ának ama rendelkezése, hogy esküvel való bizonyítás csak végitélet által rendelhető el, útjában nem áll, noha az a kérdés, tartozik-e a felhívott számot adni, végzéssel döntendő el, mert ez a végzés érdemleges kérdést dönt el és véghatározat jellegével bír. (XXXVII. 61.) Habár a ptrtás 244. §-a nem tartalmaz kifejezetten intézkedést az iránt, hogy a jogutód mennyi idő alatt köteles a jogelőde részére megítélt esküre jelentkezni, mégis kétségtelen, hogy ezt csak a ptrts. 239. §. által megszabott határidő alatt teheti, mert a jogutód a jogelődöt képviseli, s annak jogaiba és kötelezettségeibe lép. (XXXVII. 74) A felfedező esküvel való bizonyítás sommás eljárásban is igénybe vehető. Az a kérdés, hogy kötelezhető-e valamely fél felfedező eskü letételére, nem a főperben, hanem alkereset utján indítandó eljárás folytán önállóan bírálandó el. Ily alkeresetnek tehát sommás eljárásban is van helye és ily esetben ugy szóval, mint írásban előterjeszthető (XXXVIII. 36.) Ha valamely egylet alapszabályai olykép szólnak, hogy az alapító tag, a mennyiben az alapítványi összeget készpénzben le nem fizeti, az általa tett alapítványról kötvényt tartozik kiállítani: ez esetben a kötvény kiálli-