A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

27 kezesnek jogában áll vagy az egyenes adóstól — esetleg per utján is — biztosítást szerezni, vagy a hitelezőtől követelni, hogy a mennyiben őt a kezesség alól fel nem mentené, a követelés megfizetését jogainak átengedése mellett tőle elfogadja. — A hitele2Ő a kezesnek csak annyiban felelős, a mennyiben az adósság behajtása körüli késedelmessége által a kezesnek megtéritési viszkeresetében kárt okozott. Egyedül az, hogy a hitelező nem az adóstól, hanem a kezestől hajtotta be követelését, a hitelező elleni megtéritési jogot meg nem alapítja. (XXXVII. 17.)) Az egyenes adós ellen elrendelt csőd minden további bizonyítás mellőzésével elegendő alapot szolgáltat arra, hogy a kezes fizetési kötelezettége megállapítható legyen. (XXXVII. 104.) A készfizető kezest az egyenes adós ellen az érte teljesített fizetésért akkor is illeti a visszkereseti jog, ha ez külön kikötve vagy fentartva nem is lett; ezen visszkereseti joga csak akkor szűnik meg, ha arról kifejezetten lemond. (XL. 72.) Kártérítés. A ki másnak a törvényben előszabott kötelezettségek megszegése, vétkes gondatlanság vagy mulasztása által kárt okoz, e kárért felelős. Felelős tehát a gyáros is a kölelességszegése vagy vétkes mulasztása által előidézett baleset által okozott károkért. E szerint az ily módon életét vesztett munkás családjának a gyártulajdonos anyagi kártalanítással tartozik. — Ezen kártalanítás mérve. — A kik együttesen kárt okoznak, nem korreális, hanem solidáris viszonyban állanak. — A solidáris kötelezettség esetében a hitelező jogosítva van követelését részben vagy egészben bármely kötelezett fél ellen érvényesíteni, a kötelezett fél pedig csak azon jogokat érvényesítheti, hogy az ellenében fenálló egész követelésbe a másik solidáris kötelezett által fizetett összeget beszámíthassa. (XXVII. 70.) Csak az, a ki nyilván valótlan vagy megszűnt követelés fedezetére eszközöltet ki zárlatot vagy biztosítási végrehajtást, felelős a kieszközlött biztosítási végrehajtás vagy zárlat foganatosítása következtében felmerült károkért. (XXVII. 87.) A tanonczként alkalmazott kiskorú nem állván atyai felügyelet alatt, atyja az ő mulasztásáért és az abból származott kárért saját vagyonával felelni nem tartozik. (XXVIII. 73.) Zálogházi gyűjtő felelőssége. Viselt ruhák értékének a megállapítása, ha azok természetben nincsenek meg. (XXIX. 30.) Ha a kár okozásában mindkét felet terheli gondatlanság, a káreset következményeit egyaránt tartoznak viselni, és igy a károsító a kárösszegnek csak fele részéig marasztalható. (XXIX. 88.) A hadügyi kormányzat által a hadcsapatok élelmezése körül alkalmazott közegek vétkessége vagy mulasztása által okozott károkért a katonai kincstár