A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

28 szavatossággal tartozik. Ha tehát az élelmezési bizottság valamely tagja a szállítónak járó pénzt elsikkasztja, a szállító kielégittetését a katonai kincstártól követelheti. (XXX. 36.) Ha a tulajdonos a másnak tartozása fejében birói uton lefoglalt téglát a birói zárnak feloldása iránti eljárás mellőzésével elhordatta és beépítette, ez a ténye jogos alapot a hitelező részére abban az irányban, hogy az elhordott téglának becsértékét kár czimén követelje, nem nyújt, mert neki tényleg szenvedett kárt kellett igazolnia. (XXX. 91.) Midőn a vizkiömlés által okozott kár onnan ered, hogy valamely vízgyűjtő csatorna be volt iszapolva, azon vízszabályozási társulat, melynek kötelessége a csatornának tisztán tartása felett felügyelni, a kárt megtéríteni köteles. (XXXII. 60.) Olyan károkért, melyeket az alkalmazott a vállalkozóval szerződési viszonyban nem álló harmadik személyek tárgyain elkövetett, a vállalkozó csak akkor tehető felelősié, ha olyan egyént alkalmazott, a ki feladatának rendszerinti teljesítésére képtelen. (XXXII. 82.) Az 1874 : XVIII. tcz. 2. §-a értelmében a vasúti vállalat csak azon feltétéi alatt köteles a vaspálya által okozott halál esetében tartási és neveltetési költségeket fizetni, ha 1. az elhalt valakinek eltartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles volt; 2. ha az elhalt a tartásra jogosítottat tényleg eltartotta s így a halálozás következtében az addig élvezett tartás tőle elvonatott. (XXXIV. 22.) Midőn az adós kártérítési kötelezettségen alapuló tartozás folytán kötelezvényt állit ki, a követelésnek kártérítési jellege nem változik meg, ha a kötelezvény nem készpénz gyanánt lett adva és elfogadva. Ha tehát a kötelezvény a hitelező ellen vezetett végrehajtási árverésen eladatik és nem a kötelezvényben foglalt egész összeg folyik be, az adós a különbözetet megfizetni köteles. (XXXIV. 35.) A ki a kellő szakismeret nélkül véghezvitt műtéttel másnak általában kárt okoz, kártérítésre van kötelezve. Minthogy azonban a kárositott is hibás abban, hogy a tulajdonában lévő állaton nem szakértő által enged műtétet végezni, ennélfogva csak a kárösszeg felét igényelheti. (XXX1V.< 36.) Midőn a kártétel körül ugy a kárositót, mint a kárositottat hiba terheli és a kártétel aránya meg nem állapitható, akkor az osztr. ptk. 1304. §-a értelmében a kárt egyenlő arányban viselik és a kárositott csakis kára felerészének megtérítését követelheti. (XXXIV. 44 ) Ha a szerződő felek közül az egyik megakadályozza a másikat a szerződés teljesítésében: ezen utóbbi az elsőtől nem követelheti a szerződésen alapuló reménybeli hasznot, hanem csakis a kár megtérítését (XXXV. 8.) Ha a közigazgatási hatóság közegészségi szempontból veszett kutya által megmart állatnak elpusztítását rendelte el: a kutya tulajdonosa azon esetben is köteles a kárt megtéríteni, ha a bizonyítási eljárásból kitűnik,