A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

26 Megbízás nélküli ügyvitel. Midőn valaki másért megbízás nélkül fizet, megbizás nélküli ügyvivőként követelheti, hogy az, a kiért a fizetést teljesítette, a javára eszközölt kiadást megtérítse. Ha ez utóbbi azt állítja, hogy a fizetés ajándékkép történt, ezt igazolni köteles. (XXXIV. 55.) Letéti szerződés. Sem a letét, sem a zálogügylet fogalma nem foglalja magában azt a kötelezettséget, hogy a letét vagy zálogtartó a nála elhelyezett oly értékpapíroknál, melyek kisorsolás alá esnek, a sorsolást nyilvántartani tartoznék. (XXXV. 48.) Utalvány. Az utalványos részéről elfogadott utalványozást az utalványozó egyoldalulag vissza nem vonhatja. (XXXVII. 79.) Kezesség. Ha a készfizető kezesség bizonyos összeg erejéig vállaltatik el, a kezes nem élhet azon kifogással, hogy az adósa a tartozásból már annyit kifizetett, a mely összeg erejéig a kezesség terjed, mert az egyetemlegesség folytán a készfizető kezes az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azon részét tartozik kiegyenliteni, melyet az egyenes adós meg nem fizetett, mely tehát fedezetet nem nyert. (XXXI. 36.) A ki fizetési kötelezettséget vállal másnak azon váltókötelezettségeiért, a melyekre vonatkozólag a váltók az okirat kelte napjától fogva kerülnek a hitelező birtokába, annak fizetési kötelezettsége fönáll azon váltók tekintetében is, a melyek az okirat kiállítása napján vagy a kiállítás alkalmával jutottak a hitelező tulajdonába. - A főadós ellen a váltókeresetre hozott és jogerőre emelkedett sommás végzés ellenében tekintetbe nem vehető a külön okmányban fizetési kötelezettséget vállalt kezesnek abbeli tagadása, hogy a főadós értéket nem kapott és abbeli állítása, hogy a követelés fen nem áll. (XXXII. 34.) A kezesség jogi fogalmánál fogva és eltérő kikötés nélkül csak személyes biztosítást jelent és a kezes vagyonára a hitelező zálogjogot csak akkor szerezhet, ha ezt a kezes a kezességi okiratban a zálog tárgyának kijelölésével, vagy legalább az általános biztosítás megadásával megengedte, vagy ha a kezes ellen marasztaló bírói határozat hozatik. (XXXIV. 34.) Ha az egyenes adós a lejárt követelést a hitelezőnek meg nem fizeti, a