A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

9 nek ki: ez a ki nem elégített hitelezőket attól a joguktól, hogy a hagyatéki vagyonra követeléseik kielégítése végett végrehajtást vezessenek, meg nem fosztja. (XXVIII. 29.) Illetéktelen bíróságnál folyamatba tett kereset az elévülést meg nem szakítja. — Az elévülést csak az illetékes bíróságnál indított kereset szakítja félbe, nem pedig a felek közt folyt alkudozás. (XXVIII. 32.) Az illetéktelen bíróság előtt indított, de nem hivatalból, hanem csak az ellenfél kifogására elutasított kereset az elévülést félbeszakítja akkor is, ha az iratok áttétele az illetékes bírósághoz az 1881 : LIX. tcz. 5. §-a ellenére el sem rendeltetett. (XXVIII. 33.) Kamatfizetés mint akadálya az elévülésnek. (XXVIII. 53.) A pazarlás miatt gondnokság alá helyezett egyénnek a gondnok és gyámhatóság jóváhagyása nélkül kötött kölcsönügyletei érvénytelenek. Ez okból ily ügyletből kifolyólag a hitelező csak azon esetben követelheti a kölcsön adott összeget, ha azt a gondnokoltnak nyilvánvaló szükségleteire adta. — A gondnokság tartama alatt kötött jogérvénytelen ügyletek a gondnokság megszűntével joghatályt nem nyernek. (XXVIII. 54.) Tartozatlan fizetés czimén vissza nem követelhető olyan összeg, mely a fizetéskor az azt felvevőnek járt, de utóbb egy harmadik által újból kifizettetett. (XXVIII. 84.) A kiskorúságban kötött és ekként érvénytelen terhes ügyletet hatályossá nem teheti azon körülmény, hogy a kiskorú az ügylet kötésekor már nős volt. (XXVIII. 88.) Értesítő avagy kötelező-levél ? (XXVIII. 96.) Ha az arra illetékes közigazgatási hatóság eldöntötte azt a kérdést, hogy valamely ingatlan adóját ki tartozik fizetni, ugv az bírói határozat tárgyát nem képezheti. — Ha valaki más helyeit megbízás nélkül fizet, ennek megtérítését az adóstól csakis a hitelező jogán, mint ennek jogaiba lépett, követelheti. A ki tehát más helyett adót fizet ki megbízás nélkül, azt csak akkor követelheti vissza, ha ki nem fizetése esetében a kir. kincstár által követelhető volna. (XXIX. 1.) Ha a szerződés tényleg foganatba ment, de a szerződés teltételei meg nem tartattak, a szerződő fél a már kifizetett szerződési összeget vissza nem követelheti, hanem csak kártérítéshez van joga. (XXIX. 46.) A bár idegen kéz által kiállított okirat kötelező hatályúvá válik a kiállítóra, ha azon okirat alapján jogokat gyakorol. — A kellőleg meghatalmazott ügyvédnek perbeli nyilatkozatait a félre nézve kötelezőnek kell tekinteni mindaddig, a mig be nem igazoltatik, hogy azok beszámíthatatlan állapotban tétettek. (XXIX. 47.) A váltóhitelezőnek joga van az el nem évült váltó'; köztörvényi uton perelni, mert ez az adósnak sérelmet nem okozhat és őt ebben semmi törvény sem gátolja. (XXIX. 65.) Ha a halasztó feltétel bekövetkezését maga a kötelezett fél hiúsította meg, olybá veendő, mintha a feltétel teljesedésbe ment volna. (XXIX. 76.)