A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

10 Ha a férj elhalt neje adósát a fizetés iránt perli, de örökösi minőségét ki nem mutatja, nem utasítható el kereshetőség hiányából, hanem a marasztalásnak birói kézbe letételre kell irányulnia. (XXX. 31.) Ha a kiskorú a terhes ügylet megkötése idejében 20 évet már haladott, nős volt és kereskedelmi ügyletekkel önállóan foglalkozott, a jogügyletet azon körülmény, hogy az egyik szerződő fél kiskorú volt, egymagában érvénytelenné nem teszi, minthogy a kiskorúak részéről létesített viszterhes jogügyletek nem semmisek. — A jogügylet érvénytelenségére kiskorúság indokából felhozott érvelés nem kereset alakjában, hanem csak védelemképen és akkor foghat helyt, ha az ügylet bíróilag érvényesíttetik s ő oly vagyoni hátránynyal veszélyeztetnék, a melyet a törvény alapján elviselni nem köteles. (XXX. 54.) Kereshetőség hiánya a más felek közt kötött szerződésből folyólag. (XXX. 104.) A semmiség és hatálytalanság fogalmához. (XXXI. 37.) Ha az örökhagyó valamely összeget oly kikötéssel ad át még életében örökösének, hogy hagyatékában további igényt örökségre nem tarthat, ugy ezen összeget sem ő, sem örökösei vissza nem követelhetik és ezen ügylet érvénye alakszerűséghez kötve nincsen. (XXXI. 40.) Magában véve abból a ténykörülményből, hogy az adós a hitelezőnek a tartozási összegről váltót ad, nem következik, hogy a váltó fizetésül adatott, hogy tehát a hitelező az alapul fekvő ügyletet nem érvényesítheti. Ezen eset csak akkor áll be, ha az adós bizonyítja, hogy a hitelező a váltót készpénzfizetés gyanánt vette át azzal a kijelentéssel, hogy ez által követelésének eredeti jogalapjáról lemond. (XXXI. 89.) A fővárost illető regaledij az italmérési jogra vonatkozó tulajdonjogból eredvén, nem közadó és nem közigazgatási természetű, hanem tisztán magánjogi követelést képez. Ennélfogva egyrészről annak érvényesítésére a birói jogsegély igénybe vehető, másrészről annak elévülésére nem az 1883 : XLIV. tcz. 90. §-a, hanem a magánjogi törvénynek az elévülésre vonatkozó rendelkezése alkalmazandó. (XXXII. 15.) Valamely jogról való lemondás mindig szorosan magyarázandó és erre czélzó akaratnyilvánítás nem terjeszthető ki a használt szavak értelmén tul. (XXXII. 104.) Valamely okirat elveszése nem szünteti meg sem az abban foglalt kötelezettséget, sem pedig a jogosultnak követelési jogát és az adóslevél elvesztése csak arra jogositja fel az adóst, hogy érdekeinek megóvása czéljából az összeget az adóslevél megsemmisitéseig birói letétbe helyezhesse. (XXXIII. 56.) Az ellopott készpénz első sorban a károsultat illetvén, az rabtartási költség fedezésére nem fordítható s ha már oda fordíttatott, ugy a kincstár azt a károsnak megtéríteni tartozik. — Perenkivüli kérelem folytán hozott határozat jogerőre nem emelkedhetvén, a peresitésnek útját nem állhatja. (XXXIII. 80.)